kely felé. A templomhely közelében ma is meglévő, romos gyaloghídtól délkeletre
ez a nyomvonal a második katonai felmérés idején még használatban volt, tehát
a horhost iránya, részleges újkori használata, valamint a középkori templomhoz
viszonyított helyzete miatt régi útként tarthatjuk számon, amelynek árkolódása és
ennek következtében felhagyása is több száz éve megkezdődhetett.
Bedeg középkori temploma (Bedegkér-Alsó-Halastó-dűlő) a faluból délkeleti
irányba, az Értény felé vezető dűlőúttól néhány tíz méterre, két forrás által közre¬
fogott dombon fekszik (K. Németh 2015a: 41—42). A dűlőút a templomtól északra
kb. 1 km hosszan, a patakvölgytől a dombtetőig mélyútként fut, kétségtelenül ismét
csak középkori nyomvonalon.
A szintén elpusztult Biród falu temploma (Gyulaj-Pogány-templom) (K. Németh
2015a: 75-76) agyulaji erdö delkeleti szélén fekszik. A templomhelytől északra 100
méterre egy északnyugat-délkelet irányú, kb. 600 méter hosszú, enyhén, legfeljebb
kb. z méter mélyre bevágódott, ma már nem használt, kerítéssel kettévágott, rész¬
ben fákkal benőtt, valószínűleg középkori eredetű út húzódik, amely a templomtól
északnyugatra kb. 300 méterre belefut abba a ma is használt dűlőútba, amely a
gyulaji erdő Pári felé nyíló kapujáig vezet (15. ábra).
Az út érdekessége, hogy egy kb. 70 méter hosszú szakaszon nemcsak maga az
út, hanem a belőle kiágazó, majd bele visszacsatlakozó, sekélyebben bevágódott
mellékága is követhető, utóbbi bizonyára egy időszakosan használt kerülőút lehetett
(16. Abra).?5
A kisszékelyi Barátok tava gátja folytatásában északkelet felé futó középkori
eredetű mélyútról már volt szó. Az út mindkét irányba részben még létező, vagy
nemrég még használt dűlőutakban folytatódik: déli irányban a középkori helyén
fekvő Nagyszékely központjába vezet, észak felé pedig Szentpéter-szőlőhegynél éri
el a Kapos déli oldalán futó 61-es főutat, ahol a középkori Szentpéter helyét még
nem sikerült meghatározni (részletes közlése, térképpel: K. Németh 2013b: 370-371).
Egy országos közlekedési pálya, a tihanyi révtől Ozorán keresztül a Sárvíz
menti Alegresen keresztül Bikácsig húzódó út rövidebb szakaszát sikerült azono¬
sítani Pincehely és a vele szemközt fekvő Görbő térségében. Írott források alapján
meghatároztam a pincehelyi török palánkvár helyét a Kapos szigetén, amelyet két
út fogott közre: északi szélén, a mai 61-es út elődje haladt Simontornya felé, déli
szélén pedig a Kapos szabályozása miatt már csaknem 200 éve megszűnt malom¬
gáton keresztül vezetett egy út. Ez nyugat felől, a falu központjából, az Ozora
felé a legrövidebb járást biztosító mai Kisfaludy utcán — a hagyomány szerint a
falu legrégebbi utcáján — érkezett az átkelőhöz, a folyón átérve pedig kelet felé egy