Oldal 22 [22]
AÁ PUSZTAFALVAK TÁJTÖRTÉNETI KUTATÁSA A KAPOS MENTI ENYŐD PÉLDÁJÁN 2I
RÉGÉSZETI ADATOK, TOPOGRÁFIA
A faluról fennmaradt oklevelek kizárólag birtoktörténettel kapcsolatosak, ame¬
lyekből a falu életéről, társadalmáról, gazdálkodásáról és környezethasználatáról
a jogügyletekre korlátozódó formalizált tartalom miatt nem szerezhettünk isme¬
reteket. Nagy szerep hárult tehát a régészeti terepbejárásokra, melyektől a falu
elhelyezkedésének és objektumainak, illetőleg a határ mai természeti képének
megismerését remélhettük. A faluhely környékén három alkalommal végeztünk
terepbejárást.
Elöször csupän a malomhelyet fedeztük fel, majd megtalältuk a falu felszini nyomait
is, végül 18. századi határvizsgálatok alapján végigjártuk a falu határát, azonosítva
több jellegzetes, középkori eredetűnek tartható tereppontot is."
Enyőd falu helyét a Kercseligeti-patakba délkeletről torkolló Bagó-patak vagy
Bagó-hegyi-árok által közrezárt, délnyugat felé lankásan benyúló földnyelv nyugati
szélén fellelt, kevés középkori kerámia jelezte (2—4. ábra).
4 2012. jûlius 31.; 2013. mâjus 24.; 2014. januär 31.