Oldal 20 [20]
AÁ PUSZTAFALVAK TÁJTÖRTÉNETI KUTATÁSA A KAPOS MENTI ENYŐD PÉLDÁJÁN 19
A dárói vár egy 10—15 faluból álló kisebb uradalom központja volt, eltérő időpon¬
tokban a Tolna megyei A/(só)falu, Almás, (Felsé-) Attala, Biréd, Enyed, Ibolczka,
(Egyházas-, Kápolnás-, Közép-, Vásáros-) Száka, Szederjes, Tekeres, Uga, a Somogy
megyei Jutej, (Alsó-) Miklósi, Nágocs birtok, valamint egy ábrahámi és ecsenyi bir¬
tokrész alkotta a birtoktestet. A birtokok többsége a vár közvetlen közelében feküdt
(Csánki 1897: 403). Enyed a váruradalomnak a várhoz legközelebb, légvonalban
mintegy 1200 méterre fekvő falva volt, mindössze két völgy választotta el tőle.
A vár tartozékainak listáján 1449 és 1531 között szerepel, az alábbi ügyekben: 1449¬
ben Zicsi Benedek az anyja jogán illető részét kérte Dárói Imrétől," 1467-ben Zicsi
Benedek és Majos Mihály kibékültek a vár és tartozékai ügyében (Zichy X.: 280.
sz.), 1495-ben Dárói Majos Mihály fia Miklós megtagadta belőle a Dárói Majos
Imre lányát, Katalint illető rész kiadását, 1524-ben Werbőczi István és Dárói
Majos Mihály lányai közti osztozkodás során Werbőczi a Majos-lányoknak adta
leánynegyedük fejében," 1525-ben Dombói Farkas, Ártándi Pál, valamint Dárói
Majos Mihály özvegye és lányai tiltakoztak az ellen, hogy Werbőczit beiktassák
8
Lásd: Zichy IX.: 212. sz.; C. Tóth 2004: 971. sz.
9 MNL OL DL 72926.
5 MNL OL DL 72207.