Oldal 19 [19]
18 K. NÉMETH ANDRÁS — MATE GÁBOR
a településtörténeti feltárások számára, különösen azon pusztafalvak esetében, ahol
az átlagos forrásadottságok miatt távlatos tudományos célok nem tűzhetők ki, de a
közelség, és a kutató személyes jártassága folytán a vizsgálat könnyen lefolytatható.
ENYŐD ÉS KÖRNYÉKE A KÖZÉPKORBAN
ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN
A középkori Enyedre legkorábbi okleveles adatunk csak a 15. század közepéről
való, de neve alapján bizonyos, hogy már a kora Árpád-korban is létezett; Neve
az alábbi alakokban fordul elő: Enyed (1449, 1531), Enyeed (1542), Enyewd (1467,
1495), Enyewid (1524, 1525). Kétségtelen, hogy a falu neve puszta személynévből,
az egyházi latin Egidius (magyarul Egyed) névből keletkezett magyar névadás¬
sal, így etimológiája végső soron az erdélyi Nagyenyeddel is rokon.* A 15. század
második felében már feltűnő Enyő(Dd névalak vagy az eredeti személynévi alak
elhomályosodásával alakult ki, vagy úgy, hogy a helyi ő-ző nyelvjárásnak megfele¬
lően ejtésváltozáson ment át. Kétségtelen, hogy a két változat már a középkorban
is megvolt, sőt a 16. század első felében az Enyőd az Enyednél többször szerepel.
A 18. században még a mainál több helynév utalt az egykori falura, emléke azonban
az idők során megfakult. A 19—20. századra már csupán az idők viharával dacoló
Enyődi malom neve emlékeztetett a településre."
2
A település első említésétől kezdve a késő középkor utolsó száz évében végig
Dáró várához tartozott, amelynek romjai Jágónak határában, egy a Kapos felé
előrenyúló domb északi felén találhatók (Miklós 2007: 234—238).7
3 — Eddigi feldolgozásait lásd: Csánki 1897: 424; Reuter 1974: 138.
: . Lásd a Nagyenyed című szócikket, FNESz II.: 183.
5 — Az Egyed vezetéknév a tágabb térségben (Somogyjád) a 18. század első felében élő vezetéknév
volt, mely alapján feltételezhető, hogy a környéken élő lakosság az Enyed és az Egyed névalakok
között lényegi különbséget nem érzékelt. Erre utal a település egyik történeti mondája is, miszerint
a falu temploma egy Egyed nevű gazdag emberről kapta a nevét: , oz volt háza Egyed nevű ember¬
nek, aki is azon a belen ahol mostanában is malom vagyon malmot csinyált vala, arul nevezték egyed
malmának és mint hogy ezen ember vagyonos ember volt az templomocskát is melynek falai látszanak
ő építette, Sz. Egyed tisztességére azon okból azt is Egyedi templomnak hívták idővel osztán falunak
elpusztulása után az Egyed nevét Enyődre fordították, és az malmot Enyődi Malomnak, a Templomot
Enyédi Templomnak is nevezték.” MNL OL P 108. Rep. 92. cs. 556. f. C. n. 322. (1745)
A második katonai felmérés Enyedi, a Pesty Frigyes-féle (Pesty 2001: 165) helynévgyűjtés
Enyődi, a Somogy megye földrajzi nevei című monográfiát (SMFN: 514 — 165/37) megalapozó
gyűjtés Enyedi malom névalakban jegyezte fel.
7 A dárói várat valószínűleg az ábrahámi ciszterci apátságot alapító Mojs nádor rokona, Dárói
Salamon (1273—1308) építtette, de először csak 1358-ban említik unokái, Péter és Miklós váraként,
a középkori végéig a tőlük származó Dárói Majos családé volt (Engel 1996: I. 298).