Oldal 8 [8]
FILEP ÁNTAL
ELŐSZÓ
Úttörő munkálatokról alapos híradást kaphat a tudományos kutató, ha K. Németh
András régész és Máté Gábor etnográfus tanulmánykötetét elolvassa. Széles körű,
több szaktudomány módszertani , fegyvertárát" hasznosítják szerzőink, hogy
a régészeti emlékanyag, a néprajzi kutatók mintegy másfél — két évszázadon át
folytatott recens kutatásainak eredményeit az utolsó öt-, hatszáz év levéltári forrá¬
saival egybevetve értelmezzék. Eddig kevéssé kutatott régió múltjába világítanak
be. Vizsgálataiknak tájrégészeti, táji termeléstörténeti része is különös figyelmet
érdemel. Az idevágó eredményeik, adalékaik messze túlmutatnak a régészet, a
történettudomány és a néprajz, az európai etnológia határain, mert az általuk
feltárt tények tanulságul szolgálnak a mai mezőgazdaság, tájggazdálkodás számára
is. Szerzőink munkássága mind az agrártudományok számára, mind a gazdaság¬
tudomány, mind az ökológia számára releváns adalékokat kínál.
Feledésbe merült, hogy a hazai középkori régészet megindítását a Magyar Nép¬
rajzi Társaság kecskeméti vándorgyűlésén szorgalmazták először. Ebben minden
valószínűséggel Györffy Istvánnak volt meghatározó szerepe. Ő a Nagykunság
területén nagyon korán, a késő középkorban elpusztult települések régészeti fel¬
tárására tett kísérletet. Szerény eredményeket ért el. A 19. századi népi kerámiára
erősen hasonlító leleteket menthetett meg. Alapos terepbejárásokat végzett a Nagy¬
kunság pusztává lett településeit nyomozva. Móra Ferenc ezen a vándorgyűlésen
szépirodalmi veretű előadást tartott a régészet és a néprajz egymásrautaltságáról.
Jellemző mozzanat, hogy a néprajz klasszikus folyóiratai állandó pénzügyi zavarok
között csökkent terjedelemben jelenhettek meg, mégis helyet szorítottak ukrajnai
kora középkori tematikát érintő ásatási beszámolónak.
A néprajzi kutatók kecskeméti tanácskozása és Papp Lászlónak a Kecskeméti
Múzeum ifjú munkatársának úttörő, késő középkori faluásatásai nyilván szervesen
összefüggenek. Elsőként sikerült késő középkori lakóházakat feltárnia. Arra is fel
kell figyelnünk, hogy az egykori hazai régészet nem nagyon érdeklődött kutatásai
iránt. Eredményeiről csak eléggé korlátozottan a Néprajzi Ertesitöben (1931) sz4¬
molhatott be." Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Papp László Kecskemét város
Amikor később korábbi hivatali főnöke, Szabó Kálmán Papp László kutatási eredményeit, leleteit
magyar és német nyelven vitatható módon kiadta nem a Nemzeti Múzeum régészeti bilingvis