Page 151 [151]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
a mindennapi élet felmagasztalásának perspektívájából, és valamiképp az , örök
női"-nek, illetve örök anyainak a nézőpontjából tiltakozik erőteljesen a világi
anyai-női hivatás leértékelése ellen.
Itt ismét olyan pontnál állunk, amelynél föltolul számunkra a tőlünk idegen és a
hozzánk közelálló középkori egybefonódása. Számunkra szélsőségesen természetel¬
lenesként jelenik meg, ahogyan itt leértékelődik az anyai hivatás; [...]2"
Ez kétségkívül valóban többes szám első személyben értendő érzelmi kifakadás:
a mindennapi élet felértékelésének nézőpontja jelenik itt meg, nem a filozófia- és
vallástörténeti hagyomány párját ritkító ismeretében gyökerező értelemadás.
Ez utóbbi éles nézőpontváltásként van jelen a narratívában, még ha a többes
szám első személyű beszélő pozíció megis őrződik — ekkor azonban inkább már
az értekező próza automatikusan alkalmazott kellékeként, nem az , általános
emberi" nézőpont megjelenítéseként.
Azonban az, ami szellemi-spirituális gőgként jelenik meg, másként néz ki, mihelyst
történetileg tekintünk rá. Itt ismét az antik filozófiai hagyomány és a keresztény szer¬
zetesség ôsszekapcsolédäsäba ütkôzünk.?7°
Ezt követi a Szökratesz-Diotima-beszed, a szépséghierarchia, és egyáltalán
Abelard kereszteny-platonikus nezöpontjänak rögzitese, ahogyan az filozófiai
perspektívából várható is. Mindenesetre jól látható ebből az előadásmódból,
hogy míg a katolikus Gilsonnál az összekapcsolódó antik filozófiai hagyomány
és keresztény szerzetesség nemhogy nem a megütközés forrása, hanem az ér¬
telmezői inspirációé, addig a szekuláris-protestáns Misch számára már csak
kívülről szemlélhető, és ebből fakadóan már csak a történeti — azaz távolságtartó
— értelmezés tárgya lehet, melyet a megütközés mély szakadéka fölötti ideiglenes
függőhídként lehet elképzelni.
2% „Wir stehen hier wieder an einem Punkt, wo sich uns das mittelalterliche Ineinander des uns
Fremden und des uns Nähen aufdrängt. Uns erscheint es als ein Extrem von Unnatur, wie hier
der mütterliche Beruf der Frau herabgesetzt wird; [...]” Misch: Geschichte der Autobiographie,
Dritter Band: Das Mittelalter, 669.
„Aber das, was als geistlicher Hochmut erscheint, sieht anders aus, wenn wir es historisch
ansehn. Wir stoßen hier wieder auf die Verbindung der antiken philosophischen Tradition mit
dem christlichen Mönchtum.” Uo.
270
e 150"