Page 92 [92]
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI
Ez a rokonság megmutatja a hermeneutikai logika különböző művelőinél az erre a lo¬
gikára irányuló erőfeszítések benső egységét. Ám ennek ellenére sem szabad e kettőt
azonosítani: a koncepciók a gyakorlati életviszonyulásokból fakadnak. Annak módozata,
ahogyan valamin fogást találhatunk, ahogyan valamivel megfelelőképp tudunk bánni.
[...] A már-mindig-is-megértettek körében maradnak. A Misch értelmében vett evokatív
fogalmak ezzel ellentétben rá akarnak utalni, fel akarják hívni a figyelmet valamire,
láthatóvá akarnak tenni valamit, s elindítani egy rajtuk magukon túlmutató mozgást."?
Nyilvánvalóan abban a körben mozog Misch gondolatmenete, amelyet az utóbbi
időben a kifejezések metaforikus jelentéstartalmára való reflexióval szokás meg¬
ragadni, feltárva, hogy a legszigorúbban tudományos kifejezések is a természetes
nyelvek metaforakészletében gyökereznek. Amire Bollnow Misch-re építve fel
kívánja hívni a figyelmet, az a terminusként használt kifejezések merevsége,
statikussága, amennyiben elzárják az utat az élet dinamizmusának megragadása
elől — miközben persze nem is erre szolgálnak, tehetjük hozzá. Erre szolgálnak
viszont az evokatív fogalmak, amelyek épp ezért nem szoríthatók ki a gondol¬
kodásból-nyelvhasználatból, akár költői-művészeti, akár szellemtudományos
alkalmazásról legyen szó.
Az eddigiek alapján teljesen egyértelművé válik Bollnow fejtegetései nyomán,
hogy a Misch okfejtéseiből kibontható hermeneutikai logika eltér a gadameritől,
amely a módszerességet tisztán a természettudományokhoz kapcsolja. Ennyiben
módosítani szükséges annak merev gadameri elutasítását is, ahogyan Dilthey
törekedett a szellemtudományok módszerességre építő objektivitásának meg¬
alapozására.
Semmiképp sem úgy áll tehát a dolog, hogy a módszeres bizonyosságra irányuló erő¬
feszítés Dilthey-nél a természettudományos megismerési eszmény meg nem haladott
maradványa volna. Inkább azt lehet mondani, hogy , a tudomány kétkezi munkájával"
való összeköttetés — ez Misch kedvelt fordulata volt — garantálja nemcsak a szel¬
lemtudományi megismerésnek, hanem vele együtt a filozófiai hermeneutikának is
a sajátszerű kötelező erejűségét. Igencsak problematikus tehát az a felfogás, amellyel
Heideggerre hivatkozva a filozófiai hermeneutikát mint valami teljességgel újat és
172 „Diese Verwandtschaft zeigt die innere Einheit der Bemühung um eine hermeneutische Logik
bei ihren verschiedenen Vertretern. Aber trotzdem darf man nicht beides einfach gleichsetzen:
Die Konzeptionen entspringen aus dem praktischen Lebensverhalten. Sie sind eine Weise, etwas
in den Griff zu bekommen, mit etwas richtig umzugehen. [...] Sie bleiben im Umkreis des Immer¬
schon Verstandenen. Die evozierenden Begriffe im Sinne von Misch wollen dagegen grade auf
etwas hinweisen, auf etwas aufmerksam machen, etwas sichtbar machen und eine über sie
hinausweisende Bewegung in Gang bringen.” Uo., 439.
+09] +