Page 85 [85]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
Kör] címmel jelent meg,"! a másik pedig Paul Ricceur und die Probleme der
Hermeneutik [Paul Ricceur és a hermeneutika problémái] címmel." Alapvetően
az elsővel foglalkozunk a következőkben, a másodikra annyiban térünk csak ki,
amennyiben ott Bollnow Ricceurt elemezve jut el ugyanarra a következtetésre,
mint amelyre az elsőben Misch-t elemezve: érdemes volna összekapcsolni kette¬
jük hermeneutikáját, s így megalkotni a gadameri hermeneutika alternatíváját.
Az írás a filozófia helyzetére vetett pillantással indít, megállapítva a tudo¬
mányos affiliációjú filozófia eluralkodását a más jellegű irányok rovására. Innen
nézve üdvözli Gadamer Igazság és módszer című könyvének 1960-as megjele¬
nését, amelynek nyomán nemzetközi szinten is elkezdtek foglalkozni a filozó¬
fiai hermeneutikával. Ugyanakkor jelzi, hogy nem ért egyet a Gadamer által
adott Dilthey-értelmezéssel, és főképp ehhez kapcsolódva irányítja rá a figyel¬
met a Dilthey kései törekvéseinek kidolgozásaként felfogható göttingeni, főképp
Misch nevével fémjelezhető hermeneutikának a gadameritől jótékonyan eltérő
sajátosságaira. Kiemeli, hogy mindez jórészt Misch nevéhez köthető, az életfi¬
lozófia ismeretelméleti és logikai továbbfejlesztéseként értelmezhető, amiért is
a , göttingeni logika" elnevezést javasolja rá. Végigköveti Misch általunk is bemu¬
tatott gondolati útját, kitérve a Heidegger-vita fő dokumentumának tekinthető
Lebensphilosophie und Phänomenologiera, amely sem a megjelenésekor, sem
az újrakiadásakor nem váltotta ki az őt megillető érdeklődést. Karl-Otto Apel
1976-ban megjelent Transformation der Philosophie [A filozófia transzformáci¬
ójal című munkáját véli a megfelelő irányba mutatónak ahhoz, hogy diszkusszió
bontakozhasson ki róla — ami igazából szintén elmaradt, tehetjük hozzá ma.
Ugyanakkor nem feledkezik meg az általunk imént felidézett 1931-es Plessner¬
kötetről, a Macht und menschliche Naturról sem, amelyet Plessner Königgel való
barátságához kapcsol megírásának indítékaként. Königet Misch kényszerűen
kisszámú tanítványi köre legkiemelkedőbbjének, bár öntörvényű gondolkodó¬
nak tartja, aki amaga munkáiban Misch nyelvre, megismerésre, logikára vonat¬
kozó gondolkodását fejlesztette tovább. Akit viszont jelentősége tekintetében
egyértelműen kiemelkedőnek tart a göttingeni logika képviselői közül, az Hans
Lipps. Lipps Husserl göttingeni éveiben járt hozzá és vált fenomenoldgussa, 4m
az 1938-ban megjelent Untersuchungen zu einer hermeneutischen Logik [Vizs¬
gálódások a hermeneutikai logika köréből] című műve már teljességgel Misch
göttingeni logikaelőadásainak szellemében, bár alapvetően mégis önállóan fog¬
lalkozik logikával és hermeneutikával.
181 Uo., 423-440.
182 Uo., Bd. 30, 1976, 167-189.
+ 84 +