Oldal 84 [84]
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI
Ez számára nem jelentett vallástalanságot vagy a vallások jelentőségének tagadá¬
sát. Egyrészt úgy vélte, a kikutathatatlanhoz vallási értelemben vett tiszteletteli
rettegéssel viszonyuló emberek felszabadultak olyan új cselekedetekre, amelyek
a gondolkodás számára lényegileg kimeríthetetlent egy-egy új módon helyezik
át a valóságba. Ezt a fajta cselekvést König értelmezésében a — GdA Abélard és
Héloise-fejezetében leírt, illetve ideálként posztulált — dogmák nélküli vallásos¬
ság körébe tartozónak tekintette Misch.
Bollnow es a Misch-Ricoeur kapcsolat
Otto Friedrich Bollnow (1903-1991) reszvetele az 1948-ban meg nem jelent
Misch-Festschriftben sajätos fejlemeny annyiban, hogy ugyan valöban tanult
Göttingenben filozöfiät Mischnel, pedagögiät pedig Hermann Nohlnäl - te¬
hat két Dilthey-tanitvanynal —, 4m a davosi Cassirer-Heidegger-vitäban mär ez
utóbbi oldalán vett részt jegyzőkönyvíróként. Ugyanakkor egyértelműen elköte¬
lezett híve lett a nemzetiszocialista rezsimnek és egyetempolitikájának, miköz¬
ben épp ezek voltak felelősek Misch félreállításáért, emigrációba kényszerítésé¬
ért, s ezzel pályája megtöréséért."9 Persze a német mentalitás helyzete ebben az
időszakban nagyon összetett volt, mint erre már korábban is utaltunk.
Mindenesetre a második világháborút követő működése során írott tanul¬
mányaiban, köteteiben komolyan, és az eddigiekhez képest új oldalról méltatja
Misch munkásságát — Dilthey-ét is —, s mar csak ezért is helyet kell, hogy kapjon
kötetünkben.
Két tanulmanyardl lesz szö, az egyik Lebensphilosophie und Logik. Georg Misch
und der Göttinger Kreis [Eletfilozöfia es logika. Georg Misch és a Göttingeni
160 Innen nézve sajátos az alábbiakban ismertetendő tanulmányának egy megfogalmazása: , Mir
kommt es allein darauf an, das wieder in die Diskussion zurückzuholen, was seinerzeit schon
in Göttingen geleistet und dann unter dem Zwang der politischen Ereignisse in Vergessenheit
geraten war [...]”, Zeitschrift für philosophische Forschung, Bd. 34, 1980, 423-440; vagy a kö¬
vetkezö: „In Göttingen war in den zwanziger und frühen dreißiger Jahren eine Entwicklung
in den Gang gekommen, die dann durch die nationalsozialistische Herrschaft gewaltsam
abgebrochen wurde, und darum nicht die gebührende Wirkung hat ausüben können.” Uo.,
424; a legérdekesebb kétségkívül az itt következö: „Der Vollständigkeit halber nenne ich noch
meine eigne Darstellung „Wilhelm Dilthey, eine Einführung in seine Philosophie” von 1936 als
den Versuch, die oft schwer verständliche Darstellung des Spätwerks bei Misch in einer leichter
verständlichen Darstellung zu verbreiten und über die Ungunst der Zeiten, in denen Misch nicht
mehr zu Worte kommen konnte, lebendig zu erhalten.” Uo., 425. A kommentärröl e helyütt
mindenképp lemondhatunk - hiszen az egész Német Szövetségi Köztársaság berendezkedését,
a múlttal való szembenézéstilletné — azon kívül, ami Mischtis érinti: Misch az első világháború
idején maga teljes mértékben csatlakozott a német nemzeti érzelmű gondolkodáshoz, amint már
korábban is említettük. Bizonyára tragikusan ambivalens volt a viszonyulása a Bollnow-hoz
hasonló politikai elkötelezettségű tanítványokhoz és kollégákhoz.
+ 83 +