Oldal 83 [83]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
alapjänak” (Unerkennbarkeit des Grundes des All), hol „minden let kikutathatat¬
lan ertelmenek” (der unergründliche Sinn alles Seins), hol pedig „a mindenseg
isteni alapja kifürkészhetetlenségének" nevez, igazából nem megnevezhető abban
az értelemben, hogy valamiféle tulajdonságokat lehetne állítani róla, amelyek
kellő felkészülés után mégiscsak kivizsgálhatók volnának. Pont ebben látja Misch
a hagyományos metafizikák vagy ontológiák tévedését, hogy valami végsőre vélték
visszavezethetni a mindenséget. Ebben az értelemben ő nem művel metafizikát,
miközben másfelől König épp Misch metafizikájának tárgyaként ragadja meg
a kikutathatatlant, amennyiben úgy látja, Misch szerint, ha valaki metafizikai
tudással rendelkezik, akkor éppen erről tud."
Másik kettősséget jelent, hogy miközben Misch Dilthey nyomán egyrészt le¬
mond a világegész szisztematikus megragadhatóságáról, és a tagolásokra építő
(zergliedernde) elemzéseket állítja annak helyébe, mint ami a korlátok közé szorí¬
tott emberi felfogóképességnek inkább megfelel, ugyanakkor nem hajlandó fölad¬
ni a kifürkészhetetlen átfogó, ám az ember számára áthatolhatatlan eszméjét.
Harmadrészt Hérakleitosz logoszfogalmából kiindulva úgy véli, hogy an¬
nak egyik aspektusa a világ törvények által meghatározott rendje (Gedanken¬
mäßigkeit), de másik aspektusa a lélek mélységeiben elvesző, a törvényekkel el¬
lentétben nem megragadható emberi logosz. Talán ehhez a kettősséghez lehet
a leginkább kötni Plessner gondolatát: a különböző kultúrák emberei újra és
újra szerzőivé (Urheber) válnak érték- és kategóriarendszereknek, amelyekben
számukra a világ a törvényszerű rendezettség alakját ölti, miközben nincs ab¬
szolút kitüntetettsége egyiknek sem, egyik sem tarthat igényt a kikutathatatlant
kimerítő , ontológia" státuszára.
S végül ebbe az összefüggésbe illeszkedik Misch meggyőződése a transzcen¬
dencia immanenciájáról:
Misch mélyen meg volt győződve arról, hogy az igazán valóságos nem az időbeli törté¬
nés Túlnanjában lelhető fel mint otthonában, hanem hogy e Túlnan őbenne [az időbeli
történésbenl] létezőként az, ami, az ebben az empirikus valóságban — az ember által
ugyan végig nem gondolható, ám nagyon is végigélendő módon létezőként;""?
15:
œ
Lásd ehhez még Friedrich Kümmel: Zum Verhältnis von Logik, Metaphysik und geschichtlicher
Weltansicht bei Georg Misch, in Frithjof Rodi (hrsg.): Dilthey-Jahrbuch für Philosophie und
Geschichte der Geisteswissenschaften, Band 12/1999-2000, 31-57.
„Misch war getragen von dem Gedanken, daß das wahrhaft Wirkliche nicht in einem Jenseits
des zeitlichen Geschehens beheimatet ist, sondern daß es ist, was es ist, als in dieser empirischen
Wirklichkeit - in einer nicht auszudenkenden, wohl aber durch Menschen gleichsam
auszulebenden Weise — darin seiend;” König: Georg Misch als Philosoph, 209.
15°
©
+ S2 +