Oldal 73 [73]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
ottani fölfakadását. Az átláthatóvá tevés azt jelenti, hogy reflektált tudásalak¬
zatok, a tudományos diszciplínák kezdeményei jönnek létre azáltal, hogy a pőre
metafizikai beállítódásból , gondolati átalakítás révén" , felvilágosult gondolkodási
Lu»
tartäs” (aufgeklärte Denkhaltung) jön letre a tapasztalati gondolkodás új síkján.
Igy az elterö eletkontextusoknak megfelelöen a felvilägosodäs munkäja nyomän
a filozöfia „elsö bejárt szakaszának" kezdetére létrejön a kezdeti stádiumban lévő
pszichológia, társadalmi etika és természettudomány. Ez az alapja annak, hogy
az egyes kultúrterületek filozófiája különállóan fejlődik, s ezt ragadja meg Misch
a tartalomjegyzék , sor" kifejezésével: három különböző sorban zajlik a fejlődés.
ur
Vita a Lét és idővel és a logikai előadások
Nem túlzás azt állítani, hogy Misch egész filozófiai munkássága kimondva¬
kimondatlanul Dilthey , hermeneutikai manifesztumának" megvalósulását pél¬
dázza a filozófia területén. A 20. század első évtizedeiben azzal analóg folyamat
játszódott le, ahogyan a korai skolasztika idején, Abélard korában meg kellett
alkotni azt a , skolasztikus módszert" (Martin Grabmann), amellyel kezelhe¬
tővé vált a bibliai kinyilatkoztatásból a görög-római kultúrával való találkozás
nyomán , fölfakadó" filozófiai teológiának az akkorra már felhalmozódott igen
sokféle megközelítése. A 20. század első évtizedeiben megsokasodtak ugyan a fi¬
lozófiák az egyetemi filozófiaoktatás elterjedése és a tudományos képzés üzemé¬
nek részévé válása nyomán, ám ez még nem tette reménytelenné, hogy egyvalaki
átlássa az összes releváns megközelítést, így nem volt eleve értelmetlen, ha valaki
magára vállalta a kortárs filozófiai törekvések szisztematizálásának feladatát.
Misch számára a kortárs filozófiák bizonyára írásos emlékekként, idegen szel¬
lemek objektivációiként jelentek meg, amelyek valamilyen egészről, szerzőjük
individuális személyiségéről, az annak hátterében meghúzódó, az egész-voltnak
alapul szolgáló szellemről tudósítanak azáltal, hogy az akár szétszórt, töredék¬
szerű, de legalábbis végig nem vitt gondolatmeneteket tartalmazó szövegekben
is benne rejlik az individuális szellemet valamilyen módon és mértékben meg¬
jelenítő, az ellentmondások felszíne mögött a mélyen rejlő egységet megalapozó
szellem, vagy épp Dasein, a szemelyisegtanulmäny terminusät alkalmazva.'®
138 Talán ennek alátámasztására lesz leginkább érdemes idézni a Jean Grondintöl idezett megfogal¬
mazást, amely Misch 1922-ből való, Heidegger Göttingenbe hívását elutasító állásfoglalásának
részlete. Kézenfekvő úgy értelmezni e passzust, mint amely a heideggeri személyiség belső mag¬
vának megtalálására tesz kísérletet: , Aber seine Formulierungen haben, wie sie mit dem ganzen
Begriffsapparat der phänomenologischen Schule belastet sind, noch immer etwas Gequältes, so
daß in seiner philosophischen Haltung auch ein nicht immer fruchtbarer imponierender Zug
erscheint, der bezwingt, statt zu befreien. Es ist zu fürchten, daß diese Haltung, obwohl sie von
aller Phrase frei ist, auf dem Göttinger Boden nicht den vollen Widerhall finden möchte wie
+ 72e