Oldal 72 [72]
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
nevez ,szubjektum/alany nélküli megfogalmazásban: »Es ist« (griechisch: esti,
indisch: asti)." Ennek az elgondolásnak részleteiben most nem mélyedhetünk el.
Lényeges az, hogy már legelső pillantásra is a Heideggerrel analóg, az ő , létkér¬
dését" valamilyen értelemben , prefiguráló" lét-tételezésről van szó, amely meg¬
előzi a logikai kopula értelmében vett „lenni”-t alakvältozataival együtt. Amire
viszont szintén érdemes felhívni a figyelmet a Heidegger-polémia szempontjából
is, az Misch meggyőződése, hogy a filozófiának van egy másik, a metafizikához
hasonlóan lényegi vonása, amely időben néhol meg is előzi azt: ezt a vonást
zavarba ejtő szóhasználattal Aufklárungnak nevezi, amely kifejezés a németben
annak bevett elnevezése, amit magyarul , felvilágosodásnak" mondunk és tör¬
téneti értelemben a nagyjából a 18. századra kiterjedő kultúrtörténeti korszakot
jelöli. Természetesen ezen túl is számos értelemben szokás használni a kifejezést:
, felvilágosodás mint befejezetlen projekt" stb. Misch is hasonlóan történetietlen
módon használja, amikor a filozófiának a metafizikával mindig együtt fellépő
második lényegi vonását jelöli vele. Ahhoz a nem új keletű vitához is kapcsolódik
ezzel, amely akörül forog, hogy vajon kezdődhet-e , dogmatikusan", tételekkel a
filozófia, vagy pedig szükség van azt megelőzően a megismerést lehetővé tevő
képességeink vizsgálatára annak kiderítése érdekében, hogy egyáltalán milyen
tudást vindikálhatunk magunknak legitim módon.
Mindenütt, ahol kifejlődött a filozófia, a metafizikai kezdet mellett előlép a felvilágo¬
sításnak ez az iránya. S mindenkinek, aki a filozófiában nem csupán lábra állni akar,
hogy a tiszta tudás éterében lélegezzék, hanem a filozófia tereiben mozogni is meg
szeretne tanulni, magának is végre kell hajtania ezt a fordulatot; mint ahogyan min¬
denkinél megis történik ez, mikor fölébredvén a gondolkodás abszolút szabadságának
álmából a földre született emberként találja magát."
Itt rejlik a tartalomjegyzék bemutatásakor látott különös vonás alapja: ahogy
a filozófia ,,folfakad” az i. e. 6. század táján, egyszerre a három nagy kultúrkörben,
úgy a kimondott tudást minden egyes kultúrkörnek átláthatóvá kellett tennie,
éspedig annak az életmódozatnak megfelelően, amely megalapozta a filozófia
13
S
„Überall, wo Philosophie sich entwickelt hat, tritt neben dem metaphysischen Anfang diese
Richtung der Aufklärung hervor. Und jeder, der in der Philosophie nicht bloß Fuß fassen will,
um in dem Äther des reinen Wissens zu atmen, sondern in ihrem Raume sich bewegen lernen
will, muß die Wendung mitmachen; wie sie sich denn auch bei jedem einstellt, wenn er, von dem
Traum einer absoluten Freiheit des Denkens erwachend, sich als den erdgeborenen Menschen
findet.” (Misch: Der Weg in die Philosophie., 107.) Misch a Lebensphilosophie utöszaväban idezi
Husserl sokat idézett mondatát az e felfogással egyező értelmezésben: a szigorú tudományként
értett filozófia pont az a , metafizikai" szabadságálom, amelyből az életfilozófián keresztül érkező
, felvilágosítás" ébresztette fel Husserlt.
+ 71°