Page 70 [70]
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
föl (entspringen). Az emberi létezésmódhoz azonban hozzátartozik, hogy korról
korra kifakulnak e hármasságok speciális formái, és újak jönnek létre. Éppen ez
a filozófia fölfakadásának mozzanata, éspedig elsősorban az a pillanat, amelyben
a világon belüli orientációk meginognak, hogy azután a valóság és az értékek¬
célok világa közötti diszkrepancia fogalmi megragadásának szükséglete immár
teljes filozófiát hívjon elő.
Az első állapot tehát a minden reflexiót megelözö, az eletmüködest megbizha¬
tóan, de alapszinten szabályozó elemi tudásé. Ez akkor válik kérdésessé, amikor
sorscsapások következtében eltűnik a természetes beállítódás biztonsága. Ekkor
kap hangot az, amit Misch Schopenhauer nyomán dinamikus metafizikai szük¬
ségletnek nevez, s amely vallási és filozófiai dimenziót egyaránt magába foglal.
E dimenziók azonban harcba szállnak egymással a létezés fogalmi megragadá¬
sának irányításáért. E szükséglet felbontani, de lecövekelni is segíti a megújuló,
életet irányító tudást.
A filozófiát Misch speciálisan a nagy társadalmi megrázkódtatások, a felbom¬
ló kötöttségek időszakában lépteti fel. A közösségek életében éppen úgy, mint
ahogyan az egyes ember életében is a filozófiára nyitottság elemi fázisának a szü¬
lőktől való elválást, az önállósodást tekinti. Döntő jelentőségű azonban Misch
figyelmeztetése: semmiféle szükségszerűség nincsen a filozófia megjelenésében.
Vagyis semmiféle ellentmondás nincs abban, hogy végbemegy ugyan valamilyen
gyökeres megrázkódtatás, ám mégsem jön létre filozófia. Misch a történelmi
fejleményeknek azt a típusát, amely történelmi faktorok változásának hatásá¬
ra jön ugyan létre, ? ám nem szükségszerűen, a , fordulat" utáni Heideggernél
elhíresült ,evokativ” kifejezéssel Ereignisnak'** nevezi (erre a létrejôvés-médra
utalt már a korábban felidézett entspringen kifejezés is).
13:
3
„[Philosophie] nährt sich von den lebensmächtigen Motiven der großen Glaubensanschauungen,
um deren wahren, einsichtigen Gehalt sie seit ihrer Geburt aus der Religion gerungen hat; [...]
sie [Philosophie] führt nicht unabhängig vom menschlichen Geist irgendwo ein selbständiges
gegenständliches Dasein; [...] der Weg steigt steil an, plötzlich eine neue Ebene mit eigener
Mitte, und diese ist die Grundlage für allen weiteren Vorgang, auch den zur Wissenschaft hin.
Philosophie ist keine bloße Blüte der Kultur, sie muß nicht notwendig ausblühen, sobald die
Zeit da ist [...] sie ist etwas geschichtlich Gewordenes, vielleicht sogar mit einem enmaligen
Anfang in der Zeit, im Sinne des Lebens liegend, wie alles geschichtliches Schaffen, aber nicht
aus einer Natur des Lebens ableitbar. Und so kann auch der Zugang zu ihr nicht erzwungen
werden.” Misch: Der Weg in die Philosophie, 27-28.
134 Azeräugen szöböl ered, amely vor Augen stellen jelentesü, szö szerinti magyar fordításban , szem elé
állít", éspedig nagy jelentőségű, az előzményekből le nem vezethető módon. Ebben az értelemben ne¬
vezi Misch a Heidegger-polémia során a Lét és idő megjelenését is Ereignisnak. Legemlékezetesebb
megjelenése — hogy mi is Goethét idézzük — a Faust II. részének zárlatában: , Alles Vergángliche
/ Ist nur ein Gleichnit; / Das Unzulángliche / Hier wird Ereignit8; / Das Unbeschreibliche / Hier
+69 +