Page 69 [69]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
vizsgálódás] első, majd" másfél oldalas idézete is tőle való. Az első rész mottója
a Faust második részéből került át, az anyákhoz vezető úttal kapcsolatos: ,, Ins
Unbetretene, nicht zu Betretende" (, Ahova még nem léptek be, ahová nem sza¬
bad belépni")."! Nehéz ezt az indítást hívogatónak tekinteni a filozófiával most
ismerkedők számára. Semmivel sem lesz vonzóbb a kép, amikor továbbhalad az
olvasó, és már a Vorbetrachtung mottóját olvassa. E mottó Descartes Elmélke¬
dések az első filozófiáról című művének Első elmélkedéséből való, és a kételkedés
teljes kiterjesztése után beálló helyzetet jellemzi, amelyben a mindennapi élet
olybá tűnik, mint az éjsötét tömlöcben tényleges életfogytiglani börtönbünte¬
tését töltő rab csalfa álma"? — a Fibelben feloldás nélkül, vagyis anélkül, ami
kifejezetten a descartes-i filozófia fő karakterjegye.
Amikor azonban az olvasó e kétértelmű invitálás ellenére is , belép" a , nem
belépésre szánt" területre, akkor átfogó módon annak a filozófiakoncepciónak a
kibontásával találkozik, amely a kötet , bejárt szakaszokra" és , sorokra" történő
formális felosztásának belső alapját nyújtja.
Ez a felosztás némileg emlékeztet a Husserl által az Erste Philosophie-ban adott
felosztásra dogmatikus és szkeptikus filozófiára, miközben Misch-é egyrészt át¬
fogóbban emberiségléptékű, másrészt komplexebb. A kiindulópont ugyanakkor
a „»termeszetes beallitédds« és az ittlét (Dasein) biztonsága a korlátozottságban",
ahol az idézőjel egyszerre is vonatkozhat Goethére, Dilthey-re és Husserlre, akik¬
től való ahárom másfél-másfél oldalas idézet, amely a lelőhely feltüntetése nélkül
s az idézeteknél némileg hosszabb kommentárral alkotja a Vorbetrachtungot.
A beépített korlátok révén a biztonság látszatát keltő , természetes beállító¬
dás" az a létezésmód, amely az , én-te-ő/az", a ,közép-közel-távol" és a ,valóság¬
érték-cél" hármasaiban strukturálódik természetes adottságként. Amíg érin¬
tetlenül megvan, addig mítoszok születhetnek ugyan, de filozófia nem fakadhat
131 A Faust másodikrészében, az első felvonásban található a , Sötét oszlopcsarnok" (Finstere Gallerie)
feliratú részlet, amelyben Mefisztó az Anyák birodalmáról beszél. Faust az utat kérdezi, erre
välaszol Mefisztö: „Kein Weg! In’s Unbetretene, / Nicht zu Betretende; ein Weg an’s Unerbetene
/ Nicht zu Erbittende. Bist du bereit? - / Nicht Schlösser sind, nicht Riegel wegzuschieben, / Von
Einsamkeiten wirst umhergetrieben. / Hast du Begriff von Oed’ und Einsamkeit?” http://www.
deutschestextarchiv.de/book/view/goethe_faust02_1832?p=85 (Letöltes: 2020. november 28.)
(„Nincsen üt! Läb sohasem tapos / a järhatatlanon; utazni nem kivänatos / a nem kiväntba.
Elszäntad magad? / Nincs zär, nem kell felrehüznod reteszt se, / csak häny-vet a magänyok
vegtelenje. / Sejted, mi a magäny, a sivatag?” Johann Wolfgang von Goethe: Dramak, Budapest,
Euröpa, 1963, 226. Kälnoky Läszlö forditäsa.)
s Épp mint a fogoly, ki álmában képzelt szabadságot élvezett, s mikor aztán gyanítani kezdi, hogy
csupán álmodott, fél az ébredéstől, szemét pedig a behízelgő látszatok hatására újra lecsukja,
úgy csúszom vissza én is, akaratlanul is, a régi nézetek fogságába, s félek az ébredéstől, nehogy a
békés nyugalomra fáradságos ébrenlét következzék, amit nem a fényben, hanem a fölbolygatott
nehézségek átláthatatlan sötétjében kell majd eltöltenem." René Descartes: Elmélkedések az első
filozófiáról, Budapest, Atlantisz, 1994, 31.
132
* 68 ¢