Page 68 [68]
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
filozófiai esemény is, amelyet Heidegger Lét és időjének megjelenése jelentett.
Innen nézve kicsit olyan a helyzet, mintha Descartes az Értekezés a módszerről
címen önállósult , filozófiai bevezetés" megírása után már nem lett volna képes
megírni az Elmélkedéseket és az Alapelveket, mert közben megjelent volna Spinoza
Etikája, amely az övével rokon alapgondolatokat bénítóan szisztematikusan fejtette
ki. A később még röviden érintendő írás a Heidegger-polémiával nézetem szerint
az abból fakadó zavar terméke, hogy valaki másnak sikerült megírnia a legalább
hallgatólagosan tervbe vett nagy jelentőségű önálló filozófiai művet Husserl és
Dilthey összekapcsolásával. Ráadásul e másik mű másként íródott meg, mint aho¬
gyan az övé íródott volna, s így már csak akkor írhatta volna meg a sajátját, ha sike¬
rül teljes mélységében számot vetnie a konkurens kísérlet erényeivel és vélelmezett
zsákutcájával, hogy meggyőzően hozakodhassék elő a saját gondolatmeneteivel.
Ezért az igazán szisztematikusnak szánt művével kapcsolatos elgondolásai rész¬
ben a polemikus könyvbe, részben a göttingeni , életfilozófiai logika"-előadásokba,
részben pedig a Fibel átdolgozásába folyhattak bele — nem számítva persze egy¬
egy, az önéletírás-történetben búvópatakként jelenlévő és ebbe az irányba mutató
gondolatmenetet, amelyekre a megfelelő helyeken fel is fogjuk hívni a figyelmet.
Bármennyire is érdekes, összetett mű azonban a Fibel, részletes elemzése
nem tartozik vállalkozásunk szűkebb értelemben vett célkitűzéséhez. Ezért csak
néhány fontosabb szálát idézzük most föl, azokat, amelyekre a polemikus írás is
hivatkozik, mert Misch általános filozófiafelfogását tárják fel.
Az első kiadás szövege két nagyobb részre oszlik. Az első rész címe Das
metaphysische Wissen am Anfang der Philosophie [A metafizikai tudas a filo¬
zöfıa kezdeten], amäsodike Der erste Gang der Philosophie [A filozófia elsőként
bejärt szakasza]. A második rész három , sorra" (Reihe) oszlik: az első az indiai
— jellemző jegye a szellemről és a lélekről szóló tanítás kialakulása; a második a
kínai — jellemző jegye a társadalmi etika (soziale Ethik) kialakuläsa; aharmadik
pedig a görög gondolkodásról szól, melynek az európai fejlődést továbbvivő jegye
a természettudomány megalapoz(ód)ása (Begründung) a filozófiában. A mű utol¬
só alrésze ugyanakkor ,,a filozófia válságával" ér véget, amelyet a racionális ,,gon¬
dolatnak való megfelelés szétesése a megismerésben és a cselekvő életben" (, die
Zersetzung der Gedankenmäßigkeit in den Voraussetzungen der Erkenntnis und
des handelnden Lebens”) jelent, nem csekely mertekü analögiäban a heideggeri
éles elkülönítéssel a tevékenykedő és a szemlélődő élet és a nekik, illetve tárgya¬
iknak megfelelő ontológiai szintek között.
A szerző beállítódásának ambivalenciáját egyetemi bevezető és önálló mű
között jól mutatja a két mottó, amelyekkel az olvasó találkozik, mikor már ma¬
gát a művet kezdi olvasni. Már az is teljesen jelképes, hogy a Misch által feltét¬
len tekintélynek tartott Goethével indul ez a mű is: a Vorbetrachtung (Előzetes
* 67°