Page 57 [57]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
[Az európai szellem] nem mérheti magát az indiai szellem merészségéhez, mert kötött
marad az emberi elképzelésekhez Istenről és ördögről, valamint az üdvösség látható
eszközeinek mágikus kegyelmi folyamához; ugyanakkor épp e kötöttségben viszi ma¬
gával a láthatatlanba az életviszonyok tartalmi vonásait, a szenvedést, a szenvedélyt és
a visszafogott aktivitást, amelytől az új emberek nem szabadulhatnak; a legbenső befelé
fordulásból nem csupán a fantázia csodálatos képződményei pattannak elő, hanem
mindaz is, ami az indulatokkal telt kedélyt az Istenhez fölfelé törekvésben megszokás¬
ként kíséri, amely összezárja a mennyet és poklot a lélek történelmében, a platóni Erószt
magát pedig individualizálja a szeretet új affektusa"" révén, amelyhez a lelki boldogság
közepette egy csöpp kimondhatatlan fájdalom és a halál előérzete is keveredik."
104
10
a
106
Az ész birodalmában az individualitás idegen lény; hogy tényszerűségét a szellem
hatókörébe vonja, ahhoz belőle kiindulva nem vezet egyenes út; az útnak a kifürkész¬
hetetlen valamiféle tudatosulásán keresztül kell vezetnie."
Az indiai szeretetfogalommal a közönyösséget társítja Misch, nyilván ehhez képest , új" a ke¬
resztény szeretetkoncepció.
„[Der europäische Geist] kann sich dabei nicht messen mit der Kühnheit des indischen Geistes,
er bleibt gebunden an menschliche Vorstellungen von Gott und Teufel und an den magischen
Gnadenfluß sichtbarer Mittel des Heils; aber eben in dieser Gebundenheit nimmt er die
Inhaltlichkeit der Lebensverhältnisse, von der die neuen Menschen nicht lassen können, mit
in das Unsichtbare, Leid und Leidenschaft und zurückgedrängte Aktivität mit ins Unendliche,
und aus der innigste Inwendigkeit entspringen hier nicht nur Wundergebilde der Phantasie,
sondern Gewöhnungen des Gemüts in dem Aufstreben zu Gott, die Himmel und Hölle in der
Geschichte der Seele zusammenschließen, und den platonischen Eros selber individualisieren
durch den neuen Affekt der Liebe [a buddhista közönyösség értelmében vett , szeretethez" képest
Uj affektus], in die ein unsäglicher Schmerz sich mischt und die Ahnung des Todes inmitten der
Seeligkeit.” Misch: Von den Gestaltungen der Persönlichkeit, 117.
„Im Reiche der Verunft ist die Individualität ein Fremdling; ihre Tatsächlichkeit geistig zu
bewältigen, dazu führt von dort kein grader Weg, sondern der Weg muß durch irgendein
Bewußtsein des Unerforschlichen hindurch.” Uo., 119.
+ 56 +