Page 41 [41]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
birkózó Diltheyével. Levelezőpartnere, Misch épp megjelentette a kettejük gondo¬
latrendszerét a Heideggerével összevető könyvét, amelyhez nyilván nagy reménye¬
ket fűzött, mondhatni, filozófiai ereje és lehetőségei teljében érezhette magát. Nem
egyértelmű, hogy mennyire tudott Husserl elmélyülni Misch írásában. Ugyanis,
mint írja az 1929. június 27-i levelében, egyrészt a Formale und transzendentale
Logik [Formális és transzcendentális logika] korrektúráit olvasta folyamatosan,
másrészt a Karteziánus elmélkedések szövegét készítette, majd küldte el Párizs¬
ba. Mindenesetre azt azért nem mulasztja el jelezni, hogy a 70. születésnapjára
megjelentetett Festschriftet alig vágta még föl, de a Misch-könyvvel már többször
foglalkozott. Az idevágó megjegyzés itt kimerül annyiban, hogy a fejtegetések
implikálják a nagyon is szükséges Dilthey—Husser!l összevetést.
Az Alwin Diemer kötetében függelékként közölt három további — Misch értel¬
mezése szerint kutatásra, ám nem publikálásra átengedett — Mischhez írott levél
egyfelől az élethelyzetek különbségével indít. Az 1930. június 7-i levélben Husserl
eljátszik a gondolattal, hogy az eredeti gondolkodóknak tízévente nevet kellene
változtatniuk, hisz teljesen átalakulnak. Az érett gondolkodó Husserl olvassa a
Vizsgálódások Husserljének levelezését az akkor érett gondolkodó Dilthey-jel.""
Másrészt kettős gondolatvezetéssel él: egyfelől egyértelmű az elismerés Misch
gondolkodói-elemzői teljesítménye iránt, másrészt azonban fölveti, hogy talán
többször látja bele az új filozófiákba a régiek igen alapos ismeretéből származó
következményelvárásokat, mint amennyire ideális volna, s így kevéssé fogékony
arra a hagyománybontó újdonságra, amelyet az elemzett szövegek — sajátja is,
Heideggeré is — magukba zárnak. Az 1930. november 16-i levél pont a frissen
megjelent Formale und transzendentale Logik kapcsán írja ezt, jelezve, hogy —
nyilván sietős olvasás nyomán is — a visszavetítésből fakadó félreértések csúsztak
be az alapelveket boncolgató kritikába — amely az első volt ebben a nemben.
A Misch által vélelmezett visszalépést a , reális" ontológiákba saját olvasata
szerint nem követte el, mert miután magáévá tette a transzcendentális gondol¬
kodásmódot, minden érdeklődés kiveszett belőle a reálontológia iránt.
A következőkben (már az Eszmék megjelenésekor eljutottam idáig!) a formális logika
és minden reálontológia elvesztette a bennem eredetileg fölkeltett érdeklődést; he¬
lyükbe a transzcendentális szubjektivitásról szóló tanítás szisztematikus megalapo¬
zasa lépett, éspedig interszubjektivitasként.”
Alwin Diemer: Edmund Husserl. Versuch einer systematischen Darstellung seiner Philosophie,
Meisenheim am Glan, Verlag Anton Hain K. G., 1956, 393.
„In weiterer Folge (das war schon bei Erscheinen der Ideen so weit!) verlor die f. Logik u. alle
reale Ont. ihr ursprüngliches Interesse für mich, gegenüber einer system. Begründung einer
Lehre von der tr. Subjektivität u. zwar als Intersubjektivität.” Uo., 394.
* 40 +