Oldal 36 [36]
A DILTHEY-HAGYATÉKOT GONDOZÓ TANÍTVÁNY
E kötet a 16-17. századi filozófia- és vallástörténetre vonatkozó, a történé¬
szi körökben is úttörő jelentőségűnek tekintett tanulmányok gyűjteménye,
amelyek jelentős részben a sztoicizmus illetve a panteizmus kérdésköreivel
foglalkoznak. Dilthey megíratlan projektjei közé tartozott a Spinozáról,
illetve szűkebben Spinoza affektuselméletéről tervezett tanulmány, az itt
közölt szövegek ennek előtanulmányaiként is tekinthetők. Ezért is bukkan
fel ekötetben gyakran Spinoza neve, és így akár azt is gondolhatnánk, hogy
szinte olyan ősének tekinthette Dilthey Spinozát, mint Husserl Descartes¬
ot. A kettejük közötti filozófiai viszonyt valamilyen mértékben valóban fel
is lehet fogni a Spinoza—Descartes-viszony analdgiajara.
A kötet egyik fö tanulmänycsokra „A szellemtudomänyok termeszetes
rendszere a 17. században" összefoglaló cím alatt jelenik meg a kötetben.
A , természetes" kifejezés ittazonban nem a , magától értetődő" szinonimája¬
ként áll, hanem a dilthey-i filozófiának azt a Misch által is nyomatékosított fő
hangsúlyát jelzi, mely szerint a természeten belül, a transzcendens vonatkozá¬
sok figyelmen kívül hagyásával, immanens módon tételeződnek a problémák,
s így keresik és vélik megtalálni a megoldásokat. Az így értett , természetes"
gondolkodás kulcsszavai — imnmanencia, autonómia, dinamika — nyilvánva¬
lóan nagy hatást gyakoroltak Dilthey-re és Misch-re egyaránt.
. V. Die geistige Welt. Einleitung in die Philosophie des Lebens. Erste Hälfte:
Abhandlungen zur Grundlegung der Geisteswissenschaften [A szellemi vi¬
lág. Bevezetés az élet filozófiájába. Első félkötet: Értekezések a szellemtu¬
dományok megalapozásáról], 1924.
Ez volt az a kötet, amely első alkalommal mutatta fel Dilthey-t mint
rendszeralkotó filozófust a hagyatékban maradt, ebbe az irányba mutató
szövegek megjelentetésével. Misch azonban nem bízta a véletlenre, hogy
értő olvasókra találjanak azok a gondolatok, amelyek mégiscsak szétszór¬
tan jelennek meg a különböző szövegekben. Három jelentősebb Dilthey¬
összefoglalása közül az elsö ennek a kötetnek Vorberichtje, „beharangozöja”,
amely teljesen szokatlan módon - habár Misch szempontjából előképként
ott volt a Lotze-elöszö — több mint száz oldalra rúg, miközben a II. kötet
ugyancsak Misch által írt előszava még négy oldalt sem tesz ki.
. VI. Die geistige Welt. Einleitung in die Philosophie des Lebens. Zweite Hälfte:
Abhandlungen zur Poethik, Ethik und Pädagogie [A szellemi viläg. Bevezetes
az élet filozófiájába. Második félkötet: Értekezések a költészetről, etikáról és
pedagögiäröl], 1924.