Oldal 18 [18]
A , TÖRTÉNETI ISKOLA" FILOZÓFIAI MEGALAPOZÁSA
A Bevezetés előszava egyértelműen megfogalmazza a könyv feladatát: , hogy
a szellemtudományok filozófiai alapjaira vonatkozó kérdést a bizonyosság szá¬
momra elérhető legmagasabb fokán oldja meg."
E szűk értelemben filozófiai állásfoglalást nagyon is tekinthetjük analógnak
a Descartes — aki Mill mellett egy másik nagy ellenfél — által a maga számára
meghatározott életfeladattal, a lehető legnagyobb bizonyosság elérésével a tu¬
dományok és az etika régiek építette nagyszabású palotája számára. Ennél sok¬
kal tágabb értelemben vett és alapvetően más jellegű filozófiai állásfoglalásnak
tekinthető, hogy Dilthey késztetve érezte magát arra, hogy történelmi-politikai
tablón helyezze el saját magát és vállalkozását. Ennek nyomán egyértelművé
válik, hogy Descartes-ot is minden bizonnyal a felvilágosodás gondolkodói egyi¬
keként tekintette, azok egyikeként, akik előkészítették a francia forradalmat.
Könyve ugyanakkor e komplexum egész ideológiai rendszerét hivatott opponálni
annak révén, hogy filozöfiai-mödszertani megalapozäst ad a német történeti
iskola — Dilthey nézete szerint — ezt nélkülöző munkái számára.
Ugyanabban az időben, amikor Franciaországban a társadalmi eszméknek a XVII.
és XVIII. században kifejlődött rendszere természetjogként, természetes vallásként,
elvont államelméletként és elvont politikai gizdaságtanként a forradalomban levonta
gyakorlati következtetéseit, ugyanakkor, amikor e forradalom hadseregei elfoglalták és
lerombolták a német birodalom régi, különösen félresikerült épületét, melyet az ezer¬
éves történelem fuvallata lengett körül, ugyanebben az időben kialakult hazánkban
egy sajátos szemlélet a történelmi fejlődésfolyamatról mint arról a folyamatról, mely¬
ben valamennyi szellemi tény keletkezik - és ez a szemlélet bebizonyította a társadal¬
mi eszmék amaz egész rendszerének valótlanságát."
Bármilyen furcsának is tűnhet ez első olvasásra, Dilthey mégis minden bizony¬
nyal úgy tekintette az akkor új kísérleteket a valamennyi tudomány számára,
megkülönböztetés nélkül kötelező egységes metodológiai alapok bevezetésére,
mint a forradalmi szemléletmód következményét, amellyel szemben szállt síkra
ő maga a független módszertani megalapozás érdekében a történeti tudományok
számára. Ugyanakkor korának többi gondolkodójához hasonlóan ő sem hajlott
valamilyen új teológiai alapú metafizikai rendszer megalkotására az induktív¬
logikai módszertan ellenében. Dilthey akár még azt is gondolhatta, hogy épp
a metafizikai maradványok voltak felelősek a francia forradalmi gondolkodás
— majd a hadsereg - lendületéért. Dilthey terve bizonyára az volt, hogy átalakítja
18 Dilthey: A történelmi világ felépítése, 11.
5 Uo.
«17 ¢