Oldal 206 [206]
OCR
1. Jóllehet igen kevesen, mégis vannak, akik úgy vélik, hogy a teheneket a bűbájosok ténykedése úgy meg tudja rontani, hogy fejéskor csak valamiféle véres és összement tejet adnak; továbbá, ha a tehén valamely okból nem hagyja, nem is tűri, hogy fejjék, ezt is a boszorkányok gonosz varázslatának tulajdonítják. 2. Megfigyeltem, hogy a nép afelől is meg van győződve, hogy vannak öregasszonyok, akiket úgy tekintenek, hogy az ördöggel kötött szerződésük révén sokféle dolgot művelnek; így ha az ember megkérdezi őket valamely elveszett dolog vagy eltűnt személy felől, hogy mely helyre is kerültek, és ha érdeklődik azok felől, akiket elő kell keríteni, akkor rostába helyezett figurákkal, vagy más, csalárd módon készített figurák segítségével, akár valóságos megjelenítéssel, azár nem tudom, miféle, rászedésre szolgáló képmás által választ adnak; és az elveszett dolgot, állatot vagy eltűnt személyt előállítják s mindezt úgy érik el ezek az öregasszonyok, hogy akár az elveszett dolog vagy élőlény egy részét, vagy az elveszett élőlény által használt valamit kézbe vesznek, akár e nélkül. 3. Tudok olyanról is, hogy ilyenfajta öregasszonyok, akiket a nép jósoknak [bűbájosoknak] hisz, valamely mágikus jeleket alkalmaznak, hogy veszélyeket és károkat a föld termésétől elhárítsanak, vagyis hogy az aratást és a szüretet se zápor, se jégeső verése ne érje, vagy hogy megakadályozzák, hogy a madarak veszteséget okozzanak a hasznosaknak. 4. Ha valakin a hosszan tartó gyengeség lett úrrá, és esetleg — tisztesség ne essék — székletével együtt vért ürít, és ettől sorvad, és végül titkos betegsége miatt ezt az életet mármár elhagyni készül, vannak bizonyos asszonyok, akik úgy vélik, hogy annak a betegnek a lelkét a boszorkányok ragadták el; mégis ezt a véleményüket valami módon a királyi rendelet közzététele után megváltoztatták és ennek ténylegesen nincs olyan ereje, mint korábban. 5. Azonkívül, mint megfigyeltem, azt is a boszorkányok rovására írják, ha mesterkedéseik miatt az állatok estefelé nem térnek haza, hanem esetleg a mezőn éjszakáznak, akkor a gazdasszony fésűket tesz a csizmára és rajtuk jól átköti a csizmát, miközben esetleg bizonyos szavakat mond; vagy még a szekercét a ház valamelyik gerendájába, kinn, a végüknél, ahol össze vannak eresztve, belevágja, úgy vélvén, hogy ezekkel a gyógymódokkal a farkasok száját be tudja kötni, következésképp a vadak semmit se fognak tudni ártani az állatainak, még ha azok hosszabb ideig kinn éjszakáznának is a mezőn. 6. Vannak olyanok, akik együgyűségükben azt hiszik, léteznek olyan vénasszonyok, akik bűvös mesterségük miatt a jós I bűbájos vagy tudományos asszony] nevet megérdemlik, ezek vagy másoknak bizonyos fizetségért dolgoznak, vagy saját indulatuktól hajtva, mindkét esetben végül is egy harmadik ember elleni gonosz érzéstől indíttatva. Annak az útjába, akit betegséggel meg akarnak rontani, valamit odadobnak, ami mágikus módon alkalmas lesz arra, hogy a másiknak betegséget okozzon, mégpedig úgy, hogy ha az eldobott tárgy az illető lábához akárcsak hozzáér, attól azon nyomban megkapja a betegséget; ezek a vénasszonyok a megigézés más eszközeivel is munkálkodnak a csecsemők, vagy akár még az ártók élete és működése ellen is. 205
