Oldal 206 [206]
1. Jóllehet igen kevesen, mégis vannak, akik úgy vélik, hogy a teheneket a bűbájosok
ténykedése úgy meg tudja rontani, hogy fejéskor csak valamiféle véres és összement
tejet adnak; továbbá, ha a tehén valamely okból nem hagyja, nem is tűri, hogy fejjék,
ezt is a boszorkányok gonosz varázslatának tulajdonítják.
2. Megfigyeltem, hogy a nép afelől is meg van győződve, hogy vannak öregasszonyok,
akiket úgy tekintenek, hogy az ördöggel kötött szerződésük révén sokféle dolgot mű¬
velnek; így ha az ember megkérdezi őket valamely elveszett dolog vagy eltűnt személy
felől, hogy mely helyre is kerültek, és ha érdeklődik azok felől, akiket elő kell keríteni,
akkor rostába helyezett figurákkal, vagy más, csalárd módon készített figurák segítsé¬
gével, akár valóságos megjelenítéssel, azár nem tudom, miféle, rászedésre szolgáló kép¬
más által választ adnak; és az elveszett dolgot, állatot vagy eltűnt személyt előállítják s
mindezt úgy érik el ezek az öregasszonyok, hogy akár az elveszett dolog vagy élőlény
egy részét, vagy az elveszett élőlény által használt valamit kézbe vesznek, akár e nélkül.
3. Tudok olyanról is, hogy ilyenfajta öregasszonyok, akiket a nép jósoknak [bűbájosok¬
nak] hisz, valamely mágikus jeleket alkalmaznak, hogy veszélyeket és károkat a föld
termésétől elhárítsanak, vagyis hogy az aratást és a szüretet se zápor, se jégeső verése
ne érje, vagy hogy megakadályozzák, hogy a madarak veszteséget okozzanak a haszno¬
saknak.
4. Ha valakin a hosszan tartó gyengeség lett úrrá, és esetleg — tisztesség ne essék — szék¬
letével együtt vért ürít, és ettől sorvad, és végül titkos betegsége miatt ezt az életet már¬
már elhagyni készül, vannak bizonyos asszonyok, akik úgy vélik, hogy annak a beteg¬
nek a lelkét a boszorkányok ragadták el; mégis ezt a véleményüket valami módon a
királyi rendelet közzététele után megváltoztatták és ennek ténylegesen nincs olyan ereje,
mint korábban.
5. Azonkívül, mint megfigyeltem, azt is a boszorkányok rovására írják, ha mesterkedé¬
seik miatt az állatok estefelé nem térnek haza, hanem esetleg a mezőn éjszakáznak,
akkor a gazdasszony fésűket tesz a csizmára és rajtuk jól átköti a csizmát, miközben
esetleg bizonyos szavakat mond; vagy még a szekercét a ház valamelyik gerendájába,
kinn, a végüknél, ahol össze vannak eresztve, belevágja, úgy vélvén, hogy ezekkel a
gyógymódokkal a farkasok száját be tudja kötni, következésképp a vadak semmit se
fognak tudni ártani az állatainak, még ha azok hosszabb ideig kinn éjszakáznának is
a mezőn.
6. Vannak olyanok, akik együgyűségükben azt hiszik, léteznek olyan vénasszonyok,
akik bűvös mesterségük miatt a jós I bűbájos vagy tudományos asszony] nevet megér¬
demlik, ezek vagy másoknak bizonyos fizetségért dolgoznak, vagy saját indulatuktól
hajtva, mindkét esetben végül is egy harmadik ember elleni gonosz érzéstől indíttatva.
Annak az útjába, akit betegséggel meg akarnak rontani, valamit odadobnak, ami má¬
gikus módon alkalmas lesz arra, hogy a másiknak betegséget okozzon, mégpedig úgy,
hogy ha az eldobott tárgy az illető lábához akárcsak hozzáér, attól azon nyomban meg¬
kapja a betegséget; ezek a vénasszonyok a megigézés más eszközeivel is munkálkodnak
a csecsemők, vagy akár még az ártók élete és működése ellen is.
205