Page 141 [141]
hirivel valö järäsröl, a’ meg kantározósról, "s a" t. buzgón folytatott beszédeit, [9] mert
nem tartottam méltóknak, rájok vagy ellenek szóllani, Atheus nevet vettem, és úgy
meg jegyeztettem magamot, hogy nem átallotta légyen a" községet felőllem való azon
bal itéletre birni, mint a" ki nem igaz tudományt, újj vallást, tanítanék, melyet a" ki hi¬
szen mind bolond, mert a! ki a’ boszorkányokat nem hiszi, nintsen annak igaz hite,
sem vallása.
Azt sokkal inkább lehet tsudálni, mimódon nem fordúlhatott meg az okos elmék¬
ben is az, hogy még addig az ördöggel tzimboráló embereknek senki bizonyos esmér¬
tető jeleit nem adhatta; és a" kik azoktól leg inkább félnek, azok sem tudhattyák, kik
légyenek afélék; valakit pedig, még pedig ok nélkül, az ördöggel egy" hámba fogni, nints
az okosságtól, sem a! keresztyénségtől, tsak Farizeúsi irigységnek döhösségéből származ¬
hatik eféle vád; mert azok a! jelek, melyek hírleltetnek, melyek közül némelyek maga
helyén, majd elő is fordúlnak, nem elégségesek valakit meg bélyegezni; a" hajdan gya¬
korlott megusztatás pedig ebben a? tekintetben tsak annyit tett, mint a" halálra sen¬
tentziáztatandó gonosztévőnek kínzás által való vallattatása; hasonló a" tűzes vassal
gyakorlott próbához, melyet mitsoda józan értelem hagyhatna helybe?
Terjedése.
Hogyha tehát böltsességnek tartatott, sőt hit ágazattyának, régen az, a" mit most nevet
az okoskodás, mi tsuda, hogy a’ Pogänysäg szemeteiböl meg nem tisztült Nep, mikor a?
tudományhoz igen távol való atyafisága vólna, azonban pedig el nem kerülhetné a
nállánál, s talán minden nemzeteknél ostobább Néppel való meg elegyedést, melynek
vallásának is nagyobb része babona, melytől függ Pópáinak nagyobb tekintete és jöve¬
delme; sőt maga tulajdon Papjaitól is azt hallaná, hogy a" boszorkányok miképpen játz¬
odtathatnák a" Természet rendit a! felhőkben, a" földön, a? rejték, és föld alatt való he¬
lyeken, ezeknek annyira hitelt adott, hogy midőn az estvéli gytilésekben (:güsalyasok¬
ban:) mese-beszédet, többire effélékből állót, hallana, úgy meg rettenne szive, hogy még
az ajtón is ki menni egyedül ne merészelne, éjjel temetőbe, templomba, pintzébe, vagy
kamároba, faluban vagy mezőben kereszt útra menni ne bátorkodnék, azt szülvén a
félelem, hogy akár merre nézne, mindenütt kisirtetet látna? Ilyen alkalmasságokkal lett
eredete a" fogadásoknak, nagy igéretek alatt, hogy ha valaki merné magát biztatni te¬
metöben hälässal, &jjel templomba bemenetellel, akasztöfa megkerülesivel, ‘s a’t. a’ mi
ennél nagyobb bátorságot kivánt, mivelhogy rettentök völtak, a’ probät tetteken esett
történeteknek előbeszéllései, melyeknek ma is nem kevés hitele vagyon a! község között,
példákkal erősíthetném.
6 Fultos Historia Endorea [Waldschmidt, Bernhardus: Pythonissa Endorea, Das ist: Acht und
zwantzig Hexen- und Gespenstpredigten. Franckfurt, 1660. Vältozata lehet], et Narrationibus
Loniceri in Teatro Hist. Hondorffii [Andreas Hondorfius, Philippus Lonicer: Theatrum historicum
illustrium exemplorum. Majna-Frankfurt, 1575.]
140