Oldal 130 [130]
OCR
lunk hagyomány útján terjedtek a megfelelő technikák, Nyugaton írásban, Franciaországban a 18. század végén ördögidéző kézikönyv látott napvilágot. De mi is a gonosz? Nem kétséges, ,nem fogalom, hanem a fenyegetésnek a neve, amely a szabad tudatot érheti, vagy amelyet e tudat maga gyakorolhat. Ott éri fenyegetés, ahol a természet elzárkózik az értelem keresése elől, a káoszban, az esetlegességben, az entrópiában, a zabálásban és felzabáltatásban."? Így jelenik meg a horizonton a gonosz transzcendenciájának képzete. Márpedig - hangsúlyozza René Girard - ,az evangéliumok csak egy transzcendenciáról adnak számot, az isteni szeretet transzcendenciájáról, amely győzedelmeskedik az erőszak fölött"."" A felvilágosodás azon hívei, akik hittek a lélek halhatatlanságában, maguk is ilyenformán gondolkoztak. A modern ember már nem fogadja el a hagyományos mágikus-animisztikus világszemléletet, amely a dolgoknak lelket tulajdonított, és mindenütt szellemeket látott, amelyek szimbólumokban, jelekben nyilvánulnak meg, és a mágiával a dolgokra éppen a lelkükkel, szellemükkel való érintkezéssel lehetett hatni." Számunkra ez illúzió, de az illúzió nosztalgiája tovább él a művészetben, és egy-egy remekműben valóvá válik, ha nem is úgy éljük át, ahogy a mágikus animizmus hordozói. Baudelaire animizmusa már a posztmodern romlottságot is előre megjeleníti: Templom a természet: élő oszlopai időnkint szavakat mormolnak összesúgva; Jelképek erdején át visz az ember útja, s a vendéget szemük barátként figyeli. Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén, mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül a szín és a hang s az illat. Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok, oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák, - s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok, melyek a végtelen kapuit nyitogatják, mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé: test s lélek mámora zeng bennük ég felé. (Szabó Lőrinc fordítása) 52 Eloise Mozzani: Magie et superstition de la fin de l’Ancien Regime à la Restauration. Paris: R. Laffont, 1988, 46-47. 55 Rüdiger Safranski: A Gonosz avagy a szabadság drámája. Budapest: Európa, 1999, 12. "MH René Girard: The Scabegoat. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press, 1986, 194. 55 Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság - BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, 2006. 129
