Page 130 [130]
lunk hagyomány útján terjedtek a megfelelő technikák, Nyugaton írásban, Franciaor¬
szágban a 18. század végén ördögidéző kézikönyv látott napvilágot.
De mi is a gonosz? Nem kétséges, ,nem fogalom, hanem a fenyegetésnek a neve,
amely a szabad tudatot érheti, vagy amelyet e tudat maga gyakorolhat. Ott éri fenye¬
getés, ahol a természet elzárkózik az értelem keresése elől, a káoszban, az esetlegesség¬
ben, az entrópiában, a zabálásban és felzabáltatásban."? Így jelenik meg a horizonton
a gonosz transzcendenciájának képzete. Márpedig - hangsúlyozza René Girard - ,az
evangéliumok csak egy transzcendenciáról adnak számot, az isteni szeretet transzcen¬
denciájáról, amely győzedelmeskedik az erőszak fölött"."" A felvilágosodás azon hívei,
akik hittek a lélek halhatatlanságában, maguk is ilyenformán gondolkoztak.
A modern ember már nem fogadja el a hagyományos mágikus-animisztikus világ¬
szemléletet, amely a dolgoknak lelket tulajdonított, és mindenütt szellemeket látott,
amelyek szimbólumokban, jelekben nyilvánulnak meg, és a mágiával a dolgokra éppen
a lelkükkel, szellemükkel való érintkezéssel lehetett hatni." Számunkra ez illúzió, de
az illúzió nosztalgiája tovább él a művészetben, és egy-egy remekműben valóvá válik,
ha nem is úgy éljük át, ahogy a mágikus animizmus hordozói. Baudelaire animizmusa
már a posztmodern romlottságot is előre megjeleníti:
Templom a természet: élő oszlopai
időnkint szavakat mormolnak összesúgva;
Jelképek erdején át visz az ember útja,
s a vendéget szemük barátként figyeli.
Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.
Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok,
oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
- s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok,
melyek a végtelen kapuit nyitogatják,
mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé:
test s lélek mámora zeng bennük ég felé.
(Szabó Lőrinc fordítása)
52 Eloise Mozzani: Magie et superstition de la fin de l’Ancien Regime à la Restauration. Paris: R. Laffont,
1988, 46-47.
55 Rüdiger Safranski: A Gonosz avagy a szabadság drámája. Budapest: Európa, 1999, 12.
"MH René Girard: The Scabegoat. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press, 1986, 194.
55 Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság - BBTE Magyar
Néprajz és Antropológia Tanszék, 2006.
129