Seite 124 [124]
OCR
Kitekintés Köpeczi Bodos Sámuel így ajánlotta gyűjtését Brukenthal Mihály figyelmébe: , Engedje a Fő Bölcsesség, hogy Excellenciád, amely közhaszonra céloz ebben a tekintetben is, az a mostaniakat és jövendőbélieket méltó háládatosságra kötelezze." Minket mindenképpen hálára kötelez, mert a Brukenthal-féle gyűjtemény betekintést enged egy olyan világba, amelynek még nincs vége, és talán elég sokáig nem is lesz. Ez a világ a babonák világa. Rejtély, hogy ezt az erdélyi gyűjteményt miért nem forgatták. A babonairtás némileg kiment a divatból. Ferenc császár alatt a birodalmi vezetés és maga a nemesség is úgy vélte, hogy a néphiedelmeket nem kell piszkálni. A szabadkőművesek után a papokra maradt a babonák elleni fellépés. Ők prédikáltak a híveknek, és a tankönyvekben is olvashatni a vámpírok ellen. A 19. század első évtizedeiben csak két magyar babonairtó könyv jelent meg: Fábián József (Természeti Tudomány a Köznépnek, 1803) és Pucz Antal (A babonák és az ő sokféle nemeinek rövid előadása, 1822) műve. A babonák zavartalanul élték a maguk életét. A babona varázsa - olvashatjuk egyik minapi monográfiában - abban rejlik, hogy nem igényel semmiféle metafizikát. A babona irracionális asszociáció az ok és az okozat között." Mégis, a babonás a maga metafizikusa, anélkül, hogy tudná. Mert vajon nincsen-e igaza Wittgensteinnek, aki a metafizikát egyfajta mágiának tekintette, ?? és úgy vélte, hogy a babona, pontosabban a mágia mögött racionális spekulációk állnak? Wittgeinstein szerint a vallásos hitnek nincs szüksége racionális alapvetésre, szemben a babonával. Frazerrel szemben hangsúlyozta ezt, miközben épített a frazeri mágiaszemléletre. Frazer ugyanis azt fejtette ki, hogy ,a varázsló számára a mágia mindig művészet", viszont a filozófus feladata a varázslás logikájának, sőt belső törvényeinek, a hasonlóság és a kapcsolat törvényének feltárása. A hasonlóság törvénye arra a megfigyelésre épül, hogy ,a hasonló hasonlót hoz létre, vagyis a következmény hasonlít az okára", ennek megfelelően a varázsló úgy véli, hogy a cselekmény utánzásával eléri, amit akar. A kapcsolat törvénye szerint azok a , dolgok, amelyek egyszer kapcsolatban álltak egymással, továbbra is hatnak egymással a távolból", tehát egy személyhez tartozó tárggyal való kuruzsló műveletek hatnak a személyre. Mindkét törvény egyazon törvény - a szimpátia törvényének - két arca, mert mindkét törvény feltételezi, ,hogy a dolgok távolból titkos szimpátia útján hatnak egymásra"."" Csakhogy a babona képlékeny jelenség, és Wittgenstein nézete is annak bizonyult abban a vonatkozásban, ahogy a vallást és a ba#8Euan Cameron: Enchanted Europe. Superstition, Raison and Religion, 1250-1750. Oxford - New York: Oxford University Press, 2010, 314. # Ludwig Wittgenstein: Remarques sur «Le Rameau d’or» de Frazer. Actes de la recherche en sciences sociales. 1977. szept. 36. http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/ arss 0335-5322 1977 num 16 1 2566 (2015-05-18). #0Tames G. Frazer: Az aranyäg. Budapest: Gondolat, 1965, 25-26. 123
