Seite 124 [124]
Kitekintés
Köpeczi Bodos Sámuel így ajánlotta gyűjtését Brukenthal Mihály figyelmébe: , Enged¬
je a Fő Bölcsesség, hogy Excellenciád, amely közhaszonra céloz ebben a tekintetben is,
az a mostaniakat és jövendőbélieket méltó háládatosságra kötelezze." Minket minden¬
képpen hálára kötelez, mert a Brukenthal-féle gyűjtemény betekintést enged egy olyan
világba, amelynek még nincs vége, és talán elég sokáig nem is lesz. Ez a világ a babo¬
nák világa. Rejtély, hogy ezt az erdélyi gyűjteményt miért nem forgatták. A babonair¬
tás némileg kiment a divatból. Ferenc császár alatt a birodalmi vezetés és maga a ne¬
messég is úgy vélte, hogy a néphiedelmeket nem kell piszkálni. A szabadkőművesek
után a papokra maradt a babonák elleni fellépés. Ők prédikáltak a híveknek, és a tan¬
könyvekben is olvashatni a vámpírok ellen. A 19. század első évtizedeiben csak két
magyar babonairtó könyv jelent meg: Fábián József (Természeti Tudomány a Köznépnek,
1803) és Pucz Antal (A babonák és az ő sokféle nemeinek rövid előadása, 1822) műve. A ba¬
bonák zavartalanul élték a maguk életét.
A babona varázsa - olvashatjuk egyik minapi monográfiában - abban rejlik, hogy
nem igényel semmiféle metafizikát. A babona irracionális asszociáció az ok és az oko¬
zat között." Mégis, a babonás a maga metafizikusa, anélkül, hogy tudná. Mert vajon
nincsen-e igaza Wittgensteinnek, aki a metafizikát egyfajta mágiának tekintette, ?? és
úgy vélte, hogy a babona, pontosabban a mágia mögött racionális spekulációk állnak?
Wittgeinstein szerint a vallásos hitnek nincs szüksége racionális alapvetésre, szemben
a babonával. Frazerrel szemben hangsúlyozta ezt, miközben épített a frazeri mágiaszem¬
léletre. Frazer ugyanis azt fejtette ki, hogy ,a varázsló számára a mágia mindig művé¬
szet", viszont a filozófus feladata a varázslás logikájának, sőt belső törvényeinek, a ha¬
sonlóság és a kapcsolat törvényének feltárása. A hasonlóság törvénye arra a megfigye¬
lésre épül, hogy ,a hasonló hasonlót hoz létre, vagyis a következmény hasonlít az okára",
ennek megfelelően a varázsló úgy véli, hogy a cselekmény utánzásával eléri, amit akar.
A kapcsolat törvénye szerint azok a , dolgok, amelyek egyszer kapcsolatban álltak egy¬
mással, továbbra is hatnak egymással a távolból", tehát egy személyhez tartozó tárggyal
való kuruzsló műveletek hatnak a személyre. Mindkét törvény egyazon törvény - a szim¬
pátia törvényének - két arca, mert mindkét törvény feltételezi, ,hogy a dolgok távolból
titkos szimpátia útján hatnak egymásra"."" Csakhogy a babona képlékeny jelenség, és
Wittgenstein nézete is annak bizonyult abban a vonatkozásban, ahogy a vallást és a ba¬
#8Euan Cameron: Enchanted Europe. Superstition, Raison and Religion, 1250-1750. Oxford - New
York: Oxford University Press, 2010, 314.
# Ludwig Wittgenstein: Remarques sur «Le Rameau d’or» de Frazer. Actes de la recherche en
sciences sociales. 1977. szept. 36. http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/
arss 0335-5322 1977 num 16 1 2566 (2015-05-18).
#0Tames G. Frazer: Az aranyäg. Budapest: Gondolat, 1965, 25-26.
123