Page 123 [123]
OCR
Összesen 85 kéziratot vásároltak meg, de 16-ot nála hagytak, hogy élete végéig egészít hesse ki azokat, és csak aztán kerülhetnek a könyvtárba. A kéziratokat nemcsak azért adta el Eder, mert a nagyszebeni könyvtár helyzetét olyan sötéten látta, és a Széchényi Könyvtár katalógusa olyan mély benyomást tett reá. Feltehetően a szabadkőműves szolidaritás is vezette. Brukenthal Mihály, a szabadkőműves adta a kéziratokat a szabadkőműves Edernek, és az pedig tovább, a szabadkőműves Széchényi Ferenc által alapí tott intézménynek. Igaz, 1795-ben a szabadkőművességet már betiltották, de valami még élt annak szelleméből, és ekkor már - Herder sugalmazäsainak megfelelöen a könyvtár lehetett az igazi páholy." (Példa erre Teleki Sámuel képe is az általa alapí tott marosvásárhelyi könyvtárban, pontosabban a kép fölött látható szabadkőműves jelkép.) Ez is példázza, amit Lessing vallott: , A szabadkőművesség nem önkényes, nem esetleges, hanem szükséges, az ember és a polgári társadalom természetében állnak az alapjai." Iehát: , Mindig is létezett", és akik ezt tudják, erről nem beszélnek, a szabadkőművesek ugyanis nem mondják ki titkukat, hanem cselekedeteik által juttatják kifejezésre, így hatnak." Fichte szerint anélkül is lehet szabadkőműves valaki, hogy tudna.**5 Brukenthal, Eder és Széchenyi tudta. És a könyvtár igazgatója, Miller Jakab Ferdinánd is, bár ő aligha lehetett szabadkőműves, mert miután beköttette és polcra helyeztette a kéziratokat, így vallott az egykori tulajdonosnak: ,egy profán, mint én, aki a műveltség templomába nincs beavatva, és csak mint a sok Esprit fort [szabadgondolkodó], valamint a föld tudósainak csodálója, nem tudom az ön kéziratainak belső értéket felbecsülni, hanem beértem azzal, hogy tekintélyes külsőt adjak nekik". Bár Horvát István Batthyány Ignác erdélyi püspök 1787-ben kiadott egyházi törvényeinek második kötetét becsülte a legtöbbre Eder hagyatékából," ma számunkra alighanem a Brukenthal-féle babona-ankét anyaga a legértékesebb. #3Paul Müller: Untersuchungen zum Problem der Freimaurerei bei Lessing, Herder und Fichte. Bern: Paul Haupt, 1965. 59. 18 (G. E. Lessing:] Ernst und Falk. Gesprdche fitr Freymaurer. Wolfenbiittel: J. C. Dieterich, 1778, 13., 16-17. Johann Gottlieb Fichte: Philosophie der Maurerei. Briefe an Konstant. U6: Gesamtausgabe der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. I,8. Hrsg. Reinhard Lauth, Hans Gliwitzky. Stuttgart: Friedrich Frommann, 1991, 434. #6 OSZKK, Fol. Lat. 33. Catalogus manuscriptorum Ederianorum cum adnexis documentis, quae eorundem comparationem pro Museo Hungarico concernunt. 21. #87 Tudomänyos Gyüjtemény, 1833. III. 115. https://books.google.hu/books?id=0VJTAAAAcAAJ&pg=RA2-PA115&lpg=RA2-PA1 15&dq=%C3%A Ider +k%C3%A Iroly&source=bl&ots= Y |mHi2cD5E&sig=mA2qros38at90 TWFtINeA la PXM&hl=hu&sa=X&ei=wHMdVcu4GYGlsAGCy YP4Ag& ved =0CCKQ6AEwAzeK#v = onepage&q = %C3%A Ider %20 k%C3%A lroly&f= false 122
