Page 114 [114]
felkaroló magyar kultúrához, majd a magyar liberalizmushoz. A szepesi polgári értel¬
miségiek számára a magyarságba való integrálódás nem identitásvesztést jelentett, nem
is egyszerűen identitásváltást, hanem identitásukban a magyar mozzanat előtérbe ke¬
rülését. Engel a jénai újságban mintegy 90 cikket tett közzé ,a magyar nacionalizmus
szellemében"."! Kérdés, hogyan és miként tette ezt, hiszen a magyar nacionalizmus is
összetett jelenség. Engel is nyelvműveléssel kezdte. Amikor Cicero-fordítást adott ki,
József nádorhoz intézett ajánlásában kifejtette, ,hogy a jó fordításokat egy a legjobb
eszközök közül valónak lehet tartani, mind a nyelvnek tökéletesítésére, minthogy az
idegen gondolatokat és az idegen szóknak forgásit ki kelletik abban fejeznünk, mind
pedig a nyelv tulajdonságainak tanulására, midőn az azon nyelvvel, melyből a fordítás
esik, egybevetjük”, és így a latinból való fordítások ,a jó ízet [mármint ízlést] is terjesz¬
tik, és a nemzet pallérozását elébb mozdítják".?5 Történetíróként - német nyelvű írá¬
saiban - a magyar nemzeti fejlődés autonómiája mellett tört lándzsát. Például azt val
lotta, hogy a magyarok egy része már István király németjeinek térítő akciója előtt át
tért a keleti kereszténységre, és ez a római katolikus egyház bírálatával társult. Egyik
korábbi írásában a latin kereszténység térítőit tette felelőssé a románok sorsának ala¬
kulásáért. Szerinte a rómaiak nem ürítették ki teljesen Daciát, a bolgár hatalom alatt
viszont Irákiából sok foglyot áthoztak a Dunän, igy - a nepek keveredesenek eredme¬
nyeként - a román vér a római, a szláv és a bolgár vér keveréke lett. Engel hitelt adott
Anonymusnak is, miszerint miután a románok vezére elesett, a magyaroknak , önként
jobbjukat nyújtották", és ha nem is egyenlőként kötöttek szövetséget, Töhötömöt uruk¬
nak választották. (Engel szerint a románok az őket háborgató kunokkal szemben ke¬
restek védelmet így.) Várjobbágyként viszont nagyon is tűrhető sorsnak örvendtek,
amíg a katolikus vallás uralkodóvá válásával ,a legrútabb szolgaságra nem vettettek.
Így az önmagában üdvös és szabadságot pártoló keresztény vallás az István füleibe duru¬
zsoló papok szerfölötti buzgalma miatt oly sok rossz forrása és eredete lett!" És ennek
nyomán a keleti rítust követő románok a pogányokhoz hasonló sorsra, aztán jobbágy¬
sorsra jutottak. , Ehhez még hozzájárult a nem egyesült görög rítusú papok tudatlansá¬
ga, a nép ostobasága, az iskolák hiánya, a román nemesek számának csekélysége.” Ezen
a helyzeten segített az 1744-es, valamint az az 179l-es törvény, amely az egyházügyi di¬
étai bizottságnak előírta, hogy tegyen javaslatot a román nép műveltségének előmoz¬
ditasara.*°
Engel a maga Schlözer-recenziöjäban alapvetően a szász rendi jogvédelmet marasz¬
talta el. Míg a szász felfogás szerint csak a szászokra vonatkozik az 1224-es királyi sza¬
Bt Karl-Heinz Jügelt: Die Rezensionen der ungarischen und Ungarn betreffenden Schriften in der „All¬
gemeinen Literatur-Zeitung” 1785-1803. Rostock: Univ., Fak. ftir Gesellschaftswiss., 1975, 79-80.
*5Marcus Tullius Cicero: Az embernek tisztéről és kötelességeiről. Ford. Kovasznai Sandor. Kiadta
Engel Krisztián János. Pozsony: Wéber Simon Péter, 1795.
#6Johann Christianus Engel: Commentatio de Expeditionibus Trajani ad Danubium, et origine Va¬
lachorum. Vindobona: J. Camesina, 1794, 287-294.
113