Oldal 113 [113]
is tanultak. A keresztény vallást és annak szellemét erőszakkal terjesztették, és a nemes
patriarkális házi rendszer helyett a német hűbéri rendszert vezették be, amely végül is
korlátozza a királyi hatalmat és elnyomja a nemzet többségét. A banderiális rendszer
német átvétel, és ez vezetett Mohäcshoz.#!
Schlözer a szászok privilégiumai kérdésében a szász hivatalos álláspontot képviselte.
Ezért is kérték fel a szászok könyve megírására. A Schlözer által is képviselt szász állás¬
pont: a polgárjog, az ingatlantulajdon-szerzés joga és az érdekképviseleti szervekben
való részvétel csak a szászokat illetheti meg, különben nem maradnak fenn, mint né¬
metek, és ezt a keleti németek életéből vett párhuzamokkal nyomatékosította. Ahol
ugyanis a németek zsarnokoskodni tudtak, ott a belföldiek - mint Poroszországban és
Mecklenburgban - , legalább nyelvileg hasonultak", máshol úgy tartották meg német
ségüket, hogy maguk és a belföldiek közé , olyan válaszfalat emeltek, mint ember és állat
közé", ahol viszont ,csupán ésszerűen voltak szabadok", a többséggel egyenlő jogokat
élveztek, átvették az idegen nyelvet és szokásokat. Igazában nem is a többi nemzet ,je¬
leseitől" tartott, mert ezek Európa jeleseihez hasonlóak, hanem a magyar, a szláv és
a román közembertől, ezek túlsúlyától. Schlözer szerint Erdélyben a magyarok és a szá¬
szok a hegyekbe szorították fel a románokat, akik aztán Havaselvén és Moldvában el¬
szaporodtak, majd visszaszivárogtak Erdélybe. A magyaroknál és a székelyeknél feje¬
kötött jobbágyok lettek, ám a szászok humánusabbaknak bizonyultak, mert hagyták,
hogy a románok pásztorokként és majoros gazdaként megtelepedjenek, és bár a szá¬
szokkal egyenlő terheket viselnek, a tizedet a szász papnak fizetik, csakhogy II. József
alatt a németektől teljesen függetlenek akartak lenni és hasonló előjogokat akartak él
vezni. Lehet - fejtegette a göttingai professzor -, valamikor lehull a válaszfal a bevett
és nem bevett nemzetek között, de ennek még nincs itt az ideje. ,És ha a románok or
száglakosok lennének, mint a magyarok és a székelyek, akkor is addig ki lesznek zárva
a Szászföldön a tulajdonszerzés jogából, amíg náluk és a magyaroknál a kizárás okai
még fennforognak."? Schlözer mär-mär protorasszista pragmatizmusa univerzalista
idealizmussal párosult: , Miként változnak az emberek az idő folyamán! A fehér embe¬
rekből feketék lesznek, az óriásokból törpék, a fajankóból nyalka legény, az okosokból
ostobák, rendes emberekből rablók, és mindez fordítva, miként a klíma, a divat, az
uralkodók és zsarnokok, feltalálók és eretnekek, szakácsok és szabók akarják." Ez az
uralkodói mindenhatóság-hit egyben a felvilágosult abszolutizmus létjogosultságának
legitimálása is.
Engel más szemmel nézte a világot - a szepesi polgár szemével. A szepesi evangéli¬
kus polgárok megtapasztalták a vallásüldözést, és ez erősítette magyar állampatriotiz¬
musokat. Ez, majd a felvilágosodás iránti fogékonyság közelítette őket a felvilágosodást
#1 Allgemeine Literatur-Zeitung, 1798,, 55. sz. 434-435., 440.
#2 Schlözer: Kritische Sammlungen, 1797, 640., 662-667.
#3 [August Ludwig Schlözer:] Vorbereitung zur Geschichte für Kinder. Göttingen: Vandenhoeck,
1793.
112