ség, mert belejavított az eklézsia levéltárában őrzött Teleki Józsefet köszöntő versbe. Az
eredeti szöveg így hangzik:
Hogy a pap tanítson, Isten parancsolja,
A község hogy higgyen, annak javasolja.
Aki hiszen, annak idvességet ígér,
De hogy a pap büntessen, arra egyet sem kér.
Sőt az embereknek szabad választást hágy,
Mehet mennyországba s pokolba, aki vágy.
Ez utóbbi két sort így javította Köpeczi:
Sőt, hogy az embernek szabad választást hágy:
Maga mentethessen, aki pokolba vágy.
Köpeczi alapvetően az ember nembeli egyenlőségének híveként kezdte pályáját, és ezt
jól példázza az, ahogy a következő részt javította:
Hogy egymást szeressük, természet kötelez,
Mert mindnyájunkat egy emberi név nevez.
A javítás:
Mert mindenikünket egy atyáról (Ádám) nevez.
De milyen falu is volt Kóbor, hogyan is érvényesült az egyenlőség és az emberszeretet?
Kóbor szabad parasztokból álló falu volt. Kőhalomszékhez tartozott, a református egy¬
házközség pedig az evangélikus káptalanhoz, aminek az a magyarázata, hogy korábban
szászok lakták." Az 1785-ös népszámlálás során 905 lakost írtak össze. 1850-ben 1047¬
et. Viszont 1766 és 1785 között dinamikusan gyarapodott a népesség, ha a felekezeti
összeírásoknak némi hitelt adunk. Az 1760-as évek derekán 139 görögkeleti ortodox,
120 görög katolikus, 7 evangélikus és 360 református lelket jelentettek a papok. Ekkor
a lakosságnak mintegy 58 százalékát tették ki a magyarok, míg 1850-ben már 90 száza¬
lékát, és a magyar reformátusok mellett, a többiek (112-en, románok és cigányok) már
csak görögkeletiek voltak. A szomszéd helység, ahonnan még Köpeczi babonáit gyűj¬
tötte, a Felső-Fehér megyéhez tartozó Dombos (azaz Voldorf) volt. 1766-ban 476 görög¬
346 Erdélyi Református Főkonzisztórium Levéltára, Kóbor, [/2. köteg. (Ezen az úton köszönöm meg
Sípos Gábor segítségét.)
MI Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség, 2000. http://mek.
oszk.hu/04600/04684/html/1353.html (2015-05-01).