Page 65 [65]
szívű volt, kedélye csendes, nyájas, soha senkit sem akart megsérteni. De mivel nem
a szász nemzet kebelében teljesítette szolgálatát, még nem ismerte eléggé a szász alkot
mány géniuszát. Félénk volt és óvakodott attól, hogy a magyar nemzetnek kellemetlen¬
séget okozzon. Ifjúkorától többet forgott magyar és nemesi körökben, mint a szászok
körében. Szellemisége is ennek megfelelően alakult, aminek következményeképpen in¬
kább a magyarok társaságát kereste és alkotmányukat tisztelte, ezért a magyarok sze¬
rették és annak nyilvános jelét is adták. Ez alatt a diéta alatt mindig az akkori magas
körökben mozgott, és ezzel becsületére vált a szász nemzetnek." Ezen diéta és a bü¬
rokratikus abszolutizmus, valamint a rendiség kompromisszuma nyomán Erdélyben
beköszöntött a Bánffy-éra, a túlélés korszaka, aztán a bécsi kongresszus után az úgyne¬
vezett ,csendes évek", a rendi nemzetek harmóniájának világa. Heidendorf számára
a legnagyobb ember, akivel találkozott, Bánffy György gubernátor volt, aki így nyilat
kozott a szászokról: , Aki tudományt, művészeteket, kultúrát, rendet, jó erkölcsöt Er¬
délyben látni akar, mindezt a szász nemzetnél kell annak keresni; és ő azt kívánja, hogy
ha nemzete olyan lenne, mint a miénk."
Brukenthal Sámuel, életírója szerint, Mihály hasonlított nagybátyjához. , Írásaiban
hasonló világosság és következetesség és ugyanaz az államférfiúi szellem. Járatos volt
a klasszikus és modern irodalomban, politikai tanulmányokat írt, különösen a hazai
történelemhez vonzódott, oklevélgyűjteményt hagyott hátra, és néprajzi anyag, boszor¬
kányság és egyéb babonák feltárását. Ez a kutatás szoros kapcsolatban állt a felvilágo¬
sodással, amelynek mérvadó képviselője volt. Közben hű maradt az egyházhoz, mint
comes éveken keresztül a főkonzisztórium elnökeként tevékenykedett."
Az erdélyi életet etnikai és felekezeti, valamint rendi és társadalmi gyűlölködés és
együttműködés jellemezte - a falu világától a legmagasabb szintig. A helyzet összetett
ségére példa Brukenthal Sámuel gubernátor magatartása. A rendi nemzetek jogainak
tiszteletét vallotta, egyáltalán nem tetszett neki, hogy II. József a németet tette általános
hivatalos nyelvvé ott, ahol eddig latinul és magyarul folytak az ügyek. Viszont a con¬
civilitäst - a nem szászok királyföldi polgárjog- és ingatlanszerzését — lehetővé tévő ren¬
deletet radikálisan elítélte: azzal érvelt, hogy csak német eredetű szerezhet a szász váro¬
sokban polgárjogot és háztulajdont. Attól tartott, hogy a nemesek adómentességüket
próbálják érvényesíteni. II. József viszont nem állt meg a concivilitás bevezetésénél, egy¬
szerűen eltörölte Erdély rendi alkotmányát, amely az unio trium nationumra, a három
rendi nemzet - magyar, székely, szász - szövetségére és területi különállására épült.
A császár eltörölte az erdélyi rendi nemzeteket és betiltotta a szász nemzet kifejezés hi
vatalos használatát, mert így akart véget vetni - az ő kifejezésével — a ,nacionalizmu¬
29 Heidendorf: Eine Selbstbiographie, 1883, 185.
3 Heidendorf: Eine Selbstbiographie, 1883, 263.
#1 Georg Adolf Schuller: Samuel von Brukenthal II. München: Oldenbourg, 1969, 323. Jegyzetben
Schenkerhez irt levelének mäsolatära hivatkozik, közölte Ion Drägoescu: Un „chestionar etno¬
grafic” din anul 1789. Revista de etnografie si folclor, 5. sz. 537-540.
64