Page 63 [63]
tőlük, mint a Lukács-cédulákkal teszik, és ez babona"."§ II. József ezen megnyilvánulá¬
sát is a szokásos tapintatlanság — a mély filantropikus meggyőződés és cinikus pragma¬
tizmus keveréke - jellemzi. De azért a szász evangélikus közegben visszafogta magát,
mert Debrecenben arról beszélt a reformátusoknak, hogy ha nem lenne katolikus, akkor
inkább református lenne, mintsem lutheránus, mert ez a felekezet neki stupiditásnak
ttinik.?® Egy kardinálisnak pedig azt fejtegette, hogy mivel megveti a babonát és a far¬
izeusokat, mindkettőtől meg akarja szabadítani a népét." Mária Teréziának igaza volt,
fia úgy viselkedett, mint ,a szellem kokottja?.?! Élete végén olyasmit is mondott, hogy
a francia forradalom csupán az ő tízéves erőfeszítéseit plagizálta,?? de csak a lényegről
feledkezett el: arról, hogy a meglévő képviseleti alkotmányosságot lábbal tiporta. Igaz,
hogy bár szinte valamennyi reformeszméje fellelhető a francia filozófiai irodalomban,
nem filozofált, de gyakran hivatkozott a tolerancia és a humanitás eszményére és köve¬
telményére."? Ennek műhelyeit, a szabadkőműves páholyokat szintén megrendszabä¬
lyozta, amikor számukat korlátozta és állami felügyelet alá vonta öket. Idevägö rendele¬
téből sem maradt el a szokásos sértés: , Az úgynevezett szabadkőművesi társulatok, me¬
lyek titkai előttem épp oly ismeretlenek, mint sohasem vágytam azok alakosságait
megtudni." A rendelet magyarországi fordítása tapintatos, mert az uralkodó Gaukeley-ről
szólt, és ez inkább kóklerséget, mintsem alakosságot jelent. Az erdélyi fordítás durváb¬
ban hangzott, mert még csak nem is alakossággal, hanem babonasággal jellemezte a sza¬
badkőművességet: , A Frejmaurer nevezet alatt lévő társaság, melynek titkait valamint
hogy nem tudom, úgy annak babonaságait kicsin dolognak is állítottam." Végül is
mindkét fordítás jó, a Porosz Általános Törvénykönyv? a biztonság kedvéért a varázs¬
lást, szellemidézést, kincskeresést babonás kóklerségnek nyilvánította.
József császárt alapvetően alattvalói fizetőképessége érdekelte, az, hogy az állami
mechanizmusban el tudják látni a feladatukat: fizessenek, szaporodjanak és harcolja¬
nak, ha kell. Nem tudni pontosan, hogy Erdélyben és Magyarországon miért nem
akarta számba vétetni a babonákat, valószínűleg azért, mert nem akarta a kedélyeket
*88 Michael Conrad von Heidendorf: Eine Selbstbiographie. Archiv des Vereines für siebenbürgische
Landeskunde, 1883, 18. k. 1. sz. 87-88.
19 EKK, Ga 131/a/2. k. Sinai Miklós levele a püspöknek (1770. jún. 10.).
20Johann Ferdinand Gaum: Lebensbeschreibung Kaiser Josephs IL. bis an seinen Tod. Frankfurt ¬
Leipzig, 1790, 87.
*l Herbert Rieser: Der Geist des Josephinismus und sein Fortleben. Der Kampf der Kirche um ihre
Freiheit. Wien: Herder, 1963, 62.
2 Hans-Ulrich Wehler: Deutsche Gesellschaftsgeschichte I. München: C. H. Beck, 1989, 350.
23 Hugo Hantsch: Die Geschichte Österreichs. II. Graz - Wien - Köln: Styria Steirische Verlagsan¬
stalt, 1953, 224-225.
24 Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai, 1993, 151-152.;
Márkus András: Miscellanea profana. Másolta Szádeczky Kardos Lajos. MTAKK, Ms. 4172/3.
55Zwanzigster Titel. Von den Verbrechen und deren Strafen: In Allgemeines Landrecht für die
Preußischen Staaten (01.06.1794), Zweyter Theil. Berlin: Nauck, 1817. http://opinioiuris.de/
quelle/1623#Zwanzigster Titel. Von den Verbrechen und deren Strafen (2015-06-07).
62