Seite 59 [59]
pet játszották a népi kultúrában, amit a reformáció előtt maga az egyház." Az angol
okkultizmus nem tudott olyan színes figurákat felmutatni, mint a kontinentális. A fran¬
cia szalonokban és a frusztrált tollforgatók világában, akik ésszel fel nem fogható titok¬
zatos világba vágytak, Mesmer állati magnetizmusa hódított. Anton Franz Mesmer a
delejezést, a kézrátételt és a hipnózist kombinálta. Tézise: az állati magnetizmus. Lénye¬
ge: az életerő, az életadó energia fluidumként járja át a testet (az emberét és az állatét
egyaránt), ha megakad, annak oka a betegség. A gyógyítással ezt a keringést kell biz¬
tosítani. Ugyanakkor az égitestek mozgása is hat a szervezetre, és élő szervezetek is hat
nak egymásra - mágnesként. Mesmer tanai megosztották a tudományos világot. Bécs¬
ből 1779-ben távoznia is kellett, mert sarlatánnak tartották. Párizsban több sikert ért
el. De miután az ember és a világegyetem harmóniáját hirdette, ezt át lehetett a fordí¬
tani a politika nyelvére, úgy értelmezni, mint a rendiség tagadását és az egyenlőség le¬
gitimálását. Meg is tették, akik szemben álltak a hivatalos világgal; több majdani for¬
radalmár a mesmerizmusból is nyert erőt és elszántságot a lázadáshoz, majd mások lik¬
vidálásához.
Az okkultizmus hívei , eltemették Voltaire-t és Mesmer köré sereglettek" - írja ennek
a világnak egyik legjobb ismerője. A falusi varázsló - a megfelelő színeváltozással és
divatos öltözékben - feltámadt a szalonokban - egyelőre büntetlenül, amíg nem kevere¬
dett bele a politikába és az ideológiába; mint SaintGermain grófja, aki magát II. Rákó¬
czi Ferenc fiának mondta," ő, a halhatatlan, aki 93 éves korában békésen távozott az
élők sorából; míg Cagliostro, a megfiatalító varázsló, sámán, szellemidéző, alkimista meg¬
jósolta francia forradalom kitörését, és a francia megtorlás elől Rómába menekült, ahol
aztán eretnekként börtönben kellett meghalnia 1795-ben. Közben a tömegek hiszékeny¬
sége új formákat öltött, és mindezt, mint korábban, az elfojtott — fallosz- és vaginairigy¬
ségben megnyilvánuló - vágyak is táplálták. Franciaországban a rontó és nemi aberráci¬
ókban jeleskedő boszorkányok társaságáról kialakított képzetek helyét elfoglalta a királyi
udvar, különösen a királyné, Marie Antoinette erkölcstelenségéről szóló fantasztikus
mesék halmaza - mintegy annak groteszk megnyilvánulásaként, hogy , mindenki [a maga)
elvezetvägyänak rabja”.”” Akkor immär több mint száz éve volt annak, hogy Spinoza
vallotta ezt az emberről, akit olyannak akart látni, mint amilyen. Ő maga pedig megala¬
pozta a felvilágosodás babonakritikáját, amikor többé-kevésbé burkoltan babonának mi¬
nősítette a tételes, kinyilatkoztatott vallásokat, és valamiféle pietizmust vallott. Minden¬
ki, aki a babonáról nyilatkozott, vele is dialogizált, hallgatólagosan rá is reflektálva ala¬
kította ki a maga antropológiáját. Kant is, a filozófusok koronázatlan királya.
*?Tavies: Witchcraft, 1999, 29.
*80 Robert Darnton: Mesmerism and the End of the Enlightenment in France. Cambridge, Mass - Lon¬
don: Harvard University Press, 1968, 165.
*81 Saint-René Taillandier: Un prince allemand du XVIII siècle. Revue des deux mondes, 1866, 1. k.
febr. 15. XXXVI: 904.
*8 Spinoza: Politikai tanulmdny és levelezés. Maximilien Lucas és Johannes Colerus Spinoza-életrajzaival.
Budapest: Akadémiai, 1980, 22. (Első magyar kiadás: 1957]
58