Seite 50 [50]
Győzött a felvilágosodás? Végül is igen, de nem előzmények nélkül. Ezért lehetett
elmondani: , A régi axiomatikus magyarázat, hogy a vfelvilágosodás győzött a babona
felette, önmagában mese, üres absztrakció", hiszen komoly szellemi előzményei vannak,
és államrezon diktálta az emberölés e formájának megszűntetését. A felvilágosodás
fényénél viszont a boszorkányüldözés az emberi gonoszság és korlátoltság történetének
egyik fejezete. Igaz, a boszorkányüldözés sötét fénykorában - fejtegeti a kérdéskör egyik
legkiemelkedőbb szakértője - a bírák és gyóntatók ,nem voltak mindig sötét lelkű ke¬
gyetlenkedők, és a gyanúsítottak ellenállása vagy a boszorkányperek kegyetlensége so¬
kukat meggyőzte arról, hogy az elméleti, teológiai és jogi feltételezések helytelenek". És
mivel teológiai és hatalompolitikai kérdésről is szó volt, DélkeletNémetországban a bo¬
szorkánypereken való részvétel minden uralkodó, fejedelem, nemes, jogász és teológus
alapképzéséhez hozzátartozott."
"Talán ezért sem véletlen, hogy éppen Bajorországban tört ki az 1780-as években az
úgynevezett ,boszorkányháború". De ez már csak tollharc volt, igaz, heves. Joseph
Weber, tanár és plébános a boszorkányhit alaptalanságáról értekezett, az egészet a cső¬
cselék hiszékenységének tudta be, és keményen bírálta a katolikus szertartásokhoz és
szokásokhoz kapcsolódó hiedelmeket, például a szenteltvíz, az áldásosztás, a megszen¬
telt kegytárgyak ördögűző hatásával kapcsolatos hiedelmeket. Weber a boszorkányokat
vagy kedély: és elmebetegnek tartotta, vagy szélhámosoknak, akiket nem boszorkány¬
ságért, hanem csalásért kell büntetni. Ha pedig az állatok megbetegszenek, gyógyszer¬
re van szükségük, és nem Lukács-cédulára. Mire mär „a boszorkänyreformäciö” cimen
jött is a válasz, és ebben a boszorkányság már valóságos és igaz egyházi dogma, a szen¬
teltviz &s a megszentelt kegytärgy „az ördögi erőszak elűzésére? szolgáló célszerű eszköz.
A tudós pap az ateista és deista felvilágosodás híve, aki éjjel nappal a felvilágosodás-nó¬
tát fújja.) (Ez a válaszreakció három kiadást ért meg, mert tetszett ,a csőcseléknek",
hiszen megerősíti az amulettek, Lukács-cédulák, farkasfogak, Ignác-babok kultuszában,
viszont a régi - kegyetlenségre ösztönző - hiedelmek már eltűntek, hisznek ugyan az
ördögben, a boszorkányokban, de ezek már nagyrészt vénasszonymesék, legfeljebb be¬
tegek kenyszerkepzetei.?°°) De azért az egyik vitairat többek között azzal a kérdéssel állt
elő, hogy hol hallotta ,a boszorkányreformáció" szerzője azt a bizonyos felvilágoso¬
26R, Värkonyi: Közgyögyitäs, 1990, 384.
27 Wolfgang Behringer: Rossz idé, éhinség, félelem. Ethnographia, 1990, CI. 3-4. sz. 379.
28Joseph Weber: Ungrund des Hexen- und Gespensterglaubens, in ökonomischen Lehrstunden dargestellt.
Dilingen: Bernhard Kälin, 1787, 32., 49-50., 71. (Münchener DigitalisierungsZentrum).
25 [Franz Joseph Schmid:] Ueber die Hexenreformation des Herrn Professor Weber zu Dillingen. Augs¬
burg, 1787, 9., 61-62.
230 Was halt man anderswo von Hexerey, Zauberey, Gespenstern, Amuleten, Ignazibohnen, und geweihten
Kräutern? Mit kleinen Ausfällen begleitet von einem andern katholischen Weltmann in Augsburg.
Stuttgart - Karlsruhe, 1787, 7., 48.
49