A vámpírok sírjukból kikelő, az életerőt és vért elszívó kísértetek, akik számos embert
megöltek. Miután sírjukat kiásták, nem egy esetben úgy találták, hogy tetemük éppen
vérszívó tevékenységük miatt olyan ép, ezért szívüket átszúrták, lefejezték vagy eléget
ték őket. A vámpír-rmánia mintha feledtette volna a boszorkányüldözés borzalmait és
szégyenét, annál is inkább, mert a vámpírok messze voltak. Igaz, a régi görögök és ró¬
maiak ismerték ezt a hiedelemlényt, de nyugati civilizációnkban először a 12. századi
Angliában tűntek fel, majd a 14. századi Poroszországban, Sziléziában és Csehország¬
ban, Franciaországban, aztán Oroszországban és a Balkánon." Nyugaton az egyház
igyekezett a tetem-égetéseknek elejét venni, a kihantolt tetemre bűnbocsátó cédulát
helyeztek, majd visszatemették. 95 Oroszországban, hogy a visszatérésnek elejét vegyék,
a temetésnél a rokonok megkérdik a halottat, miért távozott, majd megcsókolják és
ujjai közé teszik a pátriárka ,ajánlólevelét", mint egy ,útlevelet a túlvilági utazáshoz,
mely tanúsítja, hogy a halott jó keresztény volt." De ha visszatért, már nem bizonyult
annak. És míg korábban a vámpírként való visszatérések egyedi esetek lehettek - talán
mert nem volt sajtó -, most, a 18. század elején a vámpírizmus már tömeges jelenség
lett, járványszerűen terjedt. Voltaire szerint a színhelyek: Lengyelország, Magyarország,
Szilézia, Morvaország Ausztria, Lotaringia, továbbá a török birodalomba olvasztott
Görögország, Havaselve és Moldva. És ,1730-t6l 1735-ig nem lehetett másról hallani,
csak a vámpírokról"; , hasonlítanak a régi mártírokra, minél többet égetnek el, annál
többet találnak". A párizsi és londoni üzletemberek pedig a vámpírokra hasonlítanak,
mert , nappal szívják a nép vérét" - írja Voltaire, aki így kétfelé vágott, de a fő csapást
a katolikusokra mérte. Kiszerkesztette Szent Ágostont és Szent Ambrust, de mindene¬
kelött Dom Calmet-t.!® Alapvetöen a feltämadäs- &s a csodahitet akarta megsemmisi¬
teni, továbbá a szentek kultuszát. És tette ezt felvilágosulatlan hálátlansággal, hiszen
Calmet sokat segített neki, valósággal bevezette őt a Biblia és a bibliamagyarázat rej¬
telmeibe, nélküle aligha tudta volna elkészíteni Filozófiai lexikonját"" - amelyből idéz¬
tünk. Söt, azon szellemeskedett, hogy Dom Calmet, , a mély filozófus" már , látott ezek¬