latos lehet. És kerüli a babonakutatásban gyakori lélektani spekulációkat. Igaz, ezek
sokakat izgatnak, és aki ezek vonzásába kerül, elmondhatja, hogy a babonák , az em¬
beriség legelbűvölőbb szellemi termékei." Krúdy Gyula, aki lelkesen gyakorolta azt,
ami a freudista lélekbúvárokat izgalomban tartja, finoman utalt erre: , Nem lehet a ba¬
bonát kézlegyintéssel elintézni, nem lehet megvetni. Emberek foglalkoznak vele, tehát
emberi. S a legtöbb babonának oly mélységes jelentése van, hogy szinte az emberi ter¬
mészet gyökerénél kell keresni a magvát. / Kevés volna Magyarország papirosa, ha sze¬
relmi babonákat kezdenénk felsorolni." Csakhogy az embereket akkor nemcsak ez
izgatta. És a babonának sok formája van. Hitler okkal nevezte Himmler és Rosenberg
mitosz-mäniäjät babonänak, miközben az 6 rasszizmusa mindeme babonäkat globali¬
záló babonaként hódított teret. Dutka Ákos erre is utalt: , Az a szomorú, hogy az em¬
berek sohasem a maguk lelkében és a maguk egészséges életében keresik a boldogulást,
hanem a századok sötét homályából kiásott babonában jobban hisznek, mint az ön¬
maguk tiszta ítéletében és megismerésében. Ez azért is van, mert az utolsó két évtized¬
ben alaposan lerombolták az emberek hitét a becsületes munkában, a megmásíthatat
lan igazságokban; sokban sikerült megrendíteni az embereket a józan ismeretek iránt
és ezért menekültek vissza a bizonytalan babonák homályába, ahol csak a csalódások
végtelen sora fogja ismét kijózanítani a világot a régen elfelejtett és ismét feltámasztott
mindenféle babonákból."" Vajon megtörtént? Vajon sikerült valamit tanulni a törté¬
nelemből? Talán a legnagyobb felismerés: a történelem az ördög műve, mint ezt Cioran
vallotta, az egykori ördöginas, amikor már túl volt a fasizmus bukásán és még innen
a kommunizmusén.”’ Ezek hordozói fausti figurák. 1839-ben az Athenaeum szerkesztői
alighanem megmosolyogták azt a cikket, amelyet egy egyszerű református pap küldött
be. Márpedig kiderült és kiderül, nem is olyan vicces, amit ebben a cikkben olvasha¬
tunk: , Az ördög nem non ens, hanem Krisztussal szemközt rajzolt oly fejedelem, akinek
országa vagyon." A mi babonagyűjteményünk is egyszerre példázza mindezt - immár
a felvilágosodás fényében.
* Alan Dundes: The Meaning of Folklore. Logan: Utah State University Press, 2007, 358.
5 Krudy Gyula: Álmoskönyv. Budapest: Szépirodalmi, 1985, 263.
26 Dutka Ákos: A babona. Ellenzék, 1937. jan. 20. 15. sz.
7 Miskolczy Ambrus: Cioran hosszú kamaszkora — avagy mi legyen a fasiszta múlttal? Budapest:
Gondolat, 2014.
1§ Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár (MTAKK), Tört 4-34/5. Benkő László:
Daemonologia a XIX-dik évszázadi korszellem ellen.