anyag valamiféle választ adhat, a következők: hogyan születhetett az ankét ötlete, mi¬
lyen mértékben és mélységben tudtak a kérdőívre válaszoló papok a népi hiedelemvi¬
lágba behatolni, és miként ítélték meg a nép hiedelemvilágát? Mit tudhatunk meg ezek
alapján arról, miként alakult a felvilágosodás és a babonaság viszonya az erdélyi tere¬
pen?
Forrásunk a maga nemében egyedülálló. Erdélyben ilyen vállalkozásra addig nem
volt példa, bár többen is terveztek babonairtó könyvet és ehhez babonagyűjtést. Ma¬
gyarországon is csupán a 18-19. század fordulója után jelent meg néhány ilyen mű, ba¬
bonákkal és babonaellenes magyarázatokkal. Babonalajstrom is készült, de nem közöl
ték." Ilyesmiket csak a 19. század második felében kezdtek el közreadni. Németország¬
ban viszont annál több könyv látott napvilágot e tárgyban. Aztán az 1920-as-1940-es
években itt látott napvilágot a világ legnagyobb babonalexikonja - tíz kötetben? - míg
most csak az egykötetes babonalexikonok divatja járja. Mégis, amikor még 1987-ben
Németországban jártam, és etnográfus körökben ehhez az erdélyi babonagyűjtemény¬
hez próbáltam kiadót találni, elutasításba ütköztem. A forráskiadás csak erősítené az
egyre jobban elharapózó obskúrus babonakultuszt - hangzott a kimondott érv. Nem
igazán hittem el, de most tudtam meg, éppen abban az évben jelent meg egy könyv,
mely szerint az akkori NyugatNémetországban a lakosság egyharmada hitt a fekete
mágia hatékonyságában, abban, hogy másnak mágiával kárt lehet okozni." Francia¬
országban 1994-ben a lakosság 41 százaléka hitt a rontásban és a boszorkányságban,
2003-ban már csak 21 százalék." Ez nem olyan nagy baj, és a mi Vályi Nagy Ferencünk
örvendhet a túlvilágon, mert egyre inkább beigazolódik, amit Óda a babonássághoz
című költeményében írt:
Te a kegyesség színe alatt komor
Lelkébe hirdetsz vak hitet és csalárd
Hangú sugallás által őtet
Mások eránt teszed oktalanná.
8 Miskolczy Ambrus: , Bába lelte Babonák". Egyháztörténeti Szemle, 2015, 1. sz. 132-141.
° Handwérterbuch des deutschen Aberglaubens 1-10. Szerk. Hanns Bächtold-Stäubli - Eduard
Hoffmann-Krayer. Berlin - Leipzig: De Gruyter, 1927-1942 (utännyomäs: 1975, 1987, 2000,
2002; CD-kiadäs 2006).
© Marijke Gijswijt-Hofstra: Witchcraft after Witch-Trials. Witchcraft and Magic: The Eighteenth
and Nineteenth Centuries. Szerk. Bengt Ankarloo — Stuart Clark. Philadelphia:University of
Pennsylvania Press, 1999, 163.
!! http://medias.lemonde.fr/medias/pdf_obj/sondage030416.pdf (2015-02-23)