Másként próbáltam felhasználni az idézett szövegeket, ahogyan azt a gyűjtőik
tették, de az oral historyt alkalmazók, köztük a társadalomtörténészek vagy az
önállósuló és az interjúkat tudományos precizitással készítő biográfiakutatás
is másfajta textusokat, az enyémtől eltérő szempontok szerint vizsgált. Bár a ké¬
tely egyre erősebb az efféle források múltra vonatkozó , valóságtartalmát" il¬
letően, a visszaemlékezések olyan információkat (is) közvetítenek, melyek el¬
kerülték a történészek és az etnográfusok figyelmét (és módosíthatják az ed¬
digi tudásukat). Csak a szociológiai értelemben vett rendies kapcsolatok és vi¬
selkedések sokaságára utalok, vagy a továbbiakban célszerűnek tűnik a mun¬
kavégzés, a piaci-gazdasági magatartások, a társadalmi helyzetváltoztatások,
valamint a kialakuló falusi intézményes struktúrák mögött — a polgárosodás
ideáltipikus elképzelései helyett — a személyes viszonyrendszereket és azok
dinamikáját mélyebben vizsgálni. De nem lenne hiábavaló a társadalmi füg¬
gőségeket és konfliktusokat megjelenítő-elfedő szimbolikus cselekvések, a min¬
dennapok közösségi rítusainak történeti antropológiai szemléletű kutatása
sem.
A szövegek másfajta olvasata az egykori társadalmi valóság diszkurzív sok¬
féleségére utalhat. Több narratívából az rajzolódott ki, hogy a helyi közösségek,
a közvélemény alkotta meg a társadalmi csoportokat és osztályozta az egyé¬
neket, értékelte a társadalmi státusváltozásokat vagy interpretálta a rokonsági
viszonyokat. A mindennapi kommunikáció alakította a reprezentációkat, te¬
remtett és tartott fenn csoportnormákat, és határozott meg elvárt viselkedés¬
formákat (ezáltal integratív funkcióra tett szert), ám a normák gyengüléséhez
és felbomlásához is hozzájárult."
71 A szociológiai irodalom gyakran használja a , szemtől szembe" (face to face) csoport kife¬
jezést: ezek tagjai valamennyien ismerik egymást, a kommunikációban teljes személyisé¬
gükkel vesznek részt, és az érzelmek, a gesztusok a kapcsolat lényegi elemei. Laslett, P.
1956. 158. A kommunikációs csoportokról és alkalmakról Visonta példáján Hoppál M. 1970,
a falusi női nyilvánosságról Schulte, R. 1992. 68-69.