Page 244 [244]
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 243
1848 után a földet tovább használhatta, a tulajdonjog rendezésére és a földki¬
mérésre az 1850-es évek végén került sor. A jobbágyfelszabadítás tehát nem
alkot határozott választóvonalat, ami a család státusát megváltoztatta volna,
és bár a múlt felidézése a jelen perspektívájából történik (, nekem is van egy
hód fődem, aki alig ezerszáz kadrát"), a szövegrész referenciális olvasata talán
lehetővé teszi, hogy az 1848 előtti paraszti földhasználatban (a rendiséget fel¬
számoló társadalmi változásokban) és a polgári szabad tulajdonhoz vezető
szegregációkban és regulációkban az egyéni helyzetek sokféleségét, az átala¬
kuló normatív rendszerek bizonytalanságát, a jogi szabályozás és a normákat
folytonosan alakító cselekvések inkoherenciáját, valamint a személyes (patró¬
nus-kliens jellegű) kapcsolatok szerepét feltételezzük."
Mi jellemző a Habsburgok elleni küzdelem emlékezetére? Az adatközlő
legénykorában , akkori öregekkel", köztük régi honvédekkel beszélgetett, akik¬
nek minden bizonnyal döntő érdeme volt a 48-as történetek és értelmezéseik
megalkotásában és megőrzésében. A nemzeti önállóság vagy a függetlenség
eszméje nem jelenik meg a , háború" céljai között, azt a történelmi szereplők
meseivé stilizált (és kétségtelenül érdekesebb) trónöröklése, valamint Kossuth
és a patriarchálisan emlegetett Ferenc Jóska konfliktusa robbantotta ki. Nem
tudjuk, ez a történet hogyan szövődött 1947-ig, amikor az adatközlő előadta,
azt azonban szemlélteti, hogy a kiismerhetetlen bécsi kamarillapolitikát egy
Somogy megyei falu egykori közvéleménye miként alakította önmaga számá¬
ra „ismerösse.”
Elmenyszerüen idezi fel az adatközlö - feltehetöen a lelkesitö első győze¬
lem miatt - a Velencei-tönäl lezajlott (azaz a pakozdi) csatät. Az ellenseg töba
szorítása az , elbeszélő hagyomány" szabadon felhasználható motívuma (előbb
a rácokkal, majd a horvátokkal történik meg), és ez a drámai kép teszi lehető¬
vé a személyes azonosulást, illetve a nemzeti önérzet és büszkeség megfogal¬
mazását (, kevés vót a horvát ahho, hogy a magyarokat tönkretegye").
A gyűjtő a Dégh Linda által összeállított Vezérfonalat követte, és az 1848-as
emlékek , ápolására": az évforduló ünneplésére, az emlékművekre, valamint
a népies kultuszhelyekre is rákérdezett."" Az 1866-ban született adatközlő ilye¬
nekről nem tudott, " Kossuth emigrációjáról és a kiegyezésről azonban voltak
699 Vö. Levi, G. 2001. 38-40.
70 Dégh L. 1947a.
"1 Kiss József kilenc Somogy megyei településen több mint negyven idős emberrel beszél¬
getett, és tapasztalata e tekintetben egészen lehangoló: , Semmi nyoma nem található
a negyvennyolcas emlékek bármiféle ápolásának. Negyvennyolcas iparos- vagy gazda¬
körről nem tudnak, március 15-ei ünnepségekre nem emlékeznek. Különös tiszteletben
tartott negyvennyolcas emléktárgyaik nincsenek, csak véletlenségből akad egy-kettő."
Kiss J. 1957. 86-87.