Oldal 240 [240]
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 239
sok mindent. Mikor felkészültek a csatára, Görgeynek a temetőkapuban én adtam
kengyelbe a lábát."
Rákóczi Ferenc menekülés közbe a vajai várkastélyba került. Itt szeretett volna
megebédelni, de mikor az ebédhez hozzá akart fogni, meghallotta, hogy üldözői
a nyomába vannak. Akkor felállt az ebédlőasztaltól, felpattant a lovára, és elment
a kovácshoz. A kovácsnak azt mondta, hogy a lovára fordítva verje fel a patkót.
A kovács felverte a patkókat, és Rákóczi az alagúton menekült el. Ahogy ment,
a patkónyom fordítva mutatta az irányt. "2
Az első szöveg a , nép" időtudatának az etnográfusok által megfigyelt sajátos¬
ságait jelzi: a különböző korszakok , torlódását", a linearitást nélkülöző idő
„besürüsödeset”, valamint a teves lokalizációt (a kuruc vitézek az 1849-es ká¬
polnai csata resztvevöi).°® Ennél azonban többről van szó. Az elbeszélő nem¬
csak elhelyezi önmagát a narratívában, és ezáltal személyes viszonyt teremt
a történettel, "! hanem az események aktív szereplője: a katonák segítője lesz.
A fantázia , korlátlan önkényessége", amit indokolt a fikciótól megkülönböz¬
tetni, kombinálja a múlt tetszőleges helyszíneit és szereplőit (kurucok, Kápol¬
na, Görgey és a történet különlegessét fokozó temető), s alakítja az én színre¬
vitelére, az egyéni és a családi mítosz megteremtésére alkalmas cselekménnyé
(a nyolcvanöt éves adatközlő unokájának vagy dédunokájának meséli el a tör¬
ténetet, aki éppen annyi éves, mint az elbeszélés gyermek szereplője).
Mindez az adatközlő időtudatának etnográfusi értelmezését egészíti ki: az
idő nem független valós vagy imaginárius tartalmától, valamint az azt átélő
és annak jelentést adó szubjektumtól sem."
Vaja a szabadságharc utolsó periódusának fontos helyszíne," és mint ,,me¬
morizált pont", ahol a terepmunkát irányító etnográfus szerint a , hagyomá¬
nyokhoz ragaszkodás" a legintenzívebb, az 1960-as évek eleji gyűjtések egyik
központja."7 A második szövegben ezt a hagyományt néhány széles körben
elterjedt vándormotívum helyettesíti: az alagúton menekülés vagy a fordítva
681 Mohácsi János (sz. 1876.) Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 101.
652 Sólyom Sándorné (sz. 1924.) Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 205.
683 Katona I. 1977. 194-195.
64 A korábbi szövegekben, például a Szent István-mondákban, szintén láttunk erre példákat.
685 Gurevics, A. 1974. 133.
666 Rákóczi és Pálffy János generális Vay Ádám kastélyában tárgyalt a fegyverszünet feltéte¬
leiről.
687 Ferenczi I. 1966. 63-64.