Oldal 239 [239]
238 e Eltűnt falusi világok
re összehordott dombról is (amely a különböző mondakörök gyakori motívu¬
ma) szűkszavúan szól.
A narratíva hosszabb szakaszát a szabadságharc évszámmal jelölt kitöré¬
sének eseményei alkotják. V. Nagy László a bujdosó Rákóczit felkereső népi
küldöttségről, valamint a szó szerint és metaforikusan egyaránt értelmezhető
,szabadsag zaszlajanak” kibontásáról beszél, ami a népszerű irodalmi és képi
ábrázolásoknak köszönhetően, generációról generációra a szabadságharc leg¬
elterjedtebb vizuális sztereotípiájává vált. (Hasonló, a nemzeti identitást ala¬
kító és a népiességgel harmonizáló funkciója volt a zenei életben a Csínom
Palkónak, aminek az átköltött sorait idézi az adatközlő)" De a jó és a rossz
küzdelmével azonosított kuruc-labanc szembenállás, valamint a , megdicsőült
fejedelem" patetikus imázsa, amely az , elnyomott nép" vagy a , jobbágyság"
felszabadításáért és a nemzeti függetlenségért harcoló hős karakterét egyesíti,
ugyancsak a vulgarizálódó függetlenségi (romantikus) múltszemlélet hatását
mutatja.
Mindez a beszédmódban és a nyelvhasználatban is tetten érthető. A főbb
motívumokat megjelenítő mondatok, mondatrészek sematikusan ismétlődnek
(arra kérték a fejedelmet. .. bontsa ki a szabadság zászlaját. . , rászánta magát,
hogy kibontsa a szabadság zászlaját", ,,a nép elnyomója ellen fellázadt paraszt¬
ság..., fel fogjuk szabadítani az elnyomott népet..., az elnyomott népeknek
a száma"), ami a didaktikus beszédhelyzettel is összefügghet (a hetvenéves
adatközlő, mint az egykori események kinevezett ismerője oktatja a tizenhat
éves tanulót)."" A narratíva mégis arról tanúskodik, hogy az 1950-es években
kanonizálódó, különböző kommunikációs csatornákon közvetített hivatalos
emlékezet és annak klisékre egyszerűsödő nyelvi világa felülkerekedik a múlt
folklorisztikus, a helyi hagyományokra épülő, előadói és befogadói élményt
adó elbeszélésén.
Ez jellemező a mások által elmondott történetekre is? A következő interjú¬
kat a diákok Nyíregyházán és Vaján készítették:
, Mikor tizenhárom éves voltam, Kápolna mellett laktam. Egyszer hallottuk, hogy
a kuruc vitézek a kápolnai temetőben letáboroztak, és készültek a kápolnai csatára.
En, mint gyermek odamentem, segítettem nekik sátort verni, a lovat etetni, és még
°8 A Rákóczi-halmokra számos példát mutat be Magyar Z. 2000b. 132-134.
5 A korábbi feldolgozások után, 1949-ben készült el és a Magyar Rádióban hangzott el
először Farkas Ferenc Csínom Palkó című, a Révai József-féle kurucos történetszemlélet
eszmeiségét közvetítő daljátéka.
680 A harci eszközök felsorolása szintén az ismeretátadás része.