A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 233
Különböző motívumokból, eltérő tudásformák alapján alkotja meg az adat¬
közlő Szigetvár történetét. A Zrínyi által irányított várépítés az áldozatmítoszt
és a kincskeresés mesei elemeit egyesíti, az alagutakat és a mocsarakra épített
gátakat a településről szóló regényes kiadványok," esetleg a képzelet ihlet¬
te," a kincsek és a ruhák felgyújtását a vár közepén a Szigeti veszedelem örö¬
kítette meg. A lokális Zrínyi-hagyományt tehát mesei és mondai toposzok,
helyi krónikák, történeti és szépirodalmi munkák, valamint a 20. századi po¬
pularizálódó kommemoráció teremti meg), "" amit az adatközlő közösségi (kol¬
lektív) és saját emlékezeteként hitelesít ( úgy mondják az öregek", , azt tartja
a nép, hogy így volt" , egész kicsi gyerek voltam, de azért jó emlékszem min¬
denre"). Ez a tradíció azonban nem egyöntetű, és szabadon alakítható," ez¬
által a nemzeti hagyomány kanonikus Zrínyi-képét is árnyaltabbá teszi."
A helyi ismereteket változatos narratív technika alakítja történetté. A vár
építésének mondája dialógusokra utaló függő beszéddel elevenedik meg, és
a jelennel kapcsolatot teremtő tipikus mesei fordulattal zárul (, azóta is kere¬
sik, de még senki sem találta meg")." A felfedezett alagút E/1. személyben
előadott élménytörténet (, igaz történet"), és az adatközlő nem mulasztja el
megerősíteni, hogy a hetven évvel ezelőtti eseményre, mint szemtanú, , jól em¬
lékszik." Nem kizárt, hogy egy-egy gyermekkori élmény vagy képzet inten¬
zíven marad meg az emlékezetben, amelynek felidézését — a mnemotechnika
gyakori eszközeként - a földrajzi és az épített helyekhez kötődő vizualitás se¬
gíti. Az elbeszélő az igaz történetekre jellemző , költői túlzás", valamint a képi
665 Például Németh B. 1903, Kováts V. 1961-1962. 135.
666 Az etnográfus felvilágosítja az olvasót, hogy a várat nem Zrínyi, hanem Török Bálint
építette, és a mocsaras vidéken alagutat ásni teljességgel lehetetlen. Kováts V. 1961-1962.
129, 132-133.
1956. szeptember 7-én, az ostrom 390. évfordulóján rendezett ünnepségen a helyi fiatalok
a várhoz közeli pincékben alagutat kerestek, és az egyik adatközlő szerint , az a hír járta",
illetve , többen látták", hogy sikerült megtalálniuk. Kováts V. 1961-1962. 129, 132-133.
Más adatközlők szerint a temérdek kincset nem felgyújtották, hanem elásták. Szulejmán
halálával kapcsolatban a , harcban esett el", , Szigetből egy ágyúgolyó találta el", , Zrínyi
szíven szúrta a kardjával" és a , títuszt vagy vérhast kapott" változatok ismertek. Kováts
V. 1961-1962. 136.
6% A varvedök hösi cselekedete nemcsak Szigetvär szimbolikus közössege, hanem egyes
családok szamära is az eredetmitosz megalkotásának és az identifikációnak lett az eszkö¬
Ze. Az egyik , ős szigetvári" adatközlő azt vallotta, hogy , mink vagyunk itt a tükék, a többi
csak olyan gyittment, így szoktuk mi ezt mondani. Mi már akkor is voltunk, mikor az
a nagy ostrom volt. Mink voltunk még a Zrínyi katonái is. Akkor még Szigeten csak ez
a Sásváros volt, meg a vár. A többi csak később épült. Oda mindenféle cselédemberek
jöttek, meg urak. Az igaziak, a szigetiek, azok mink vagyunk." Kováts V. 1961-1962. 131.
§0 A gyűjtő azt tapasztalta, hogy az aranytyúk történetét már csak az idősebb, hetven éven
felüli lakosok ismerik.