Seite 224 [224]
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 223
rejöttükhöz is éppoly elengedhetetlen a türelmes hallgató — legyen az népraj¬
zos, szociológus, író vagy más érdeklődő."
Nem hiányoztak ezek a szempontok a tarcali gyűjtésének feldolgozásakor
sem. 1962 és 1964 között több mint nyolcvan emberrel beszélgetett, de csak né¬
hány, a település történetét jól ismerő , specialistát" talált. (A legtöbb interjút
vasárnap délutánonként, a házak előtt összegyűltek körében készítette.) Ők
a mesemondókkal, , egy valaha tekintélyes rend" utolsó hírnökeivel szemben,
akiket , ma már fecsegő naplopóknak" tekintenek, olvasottságukkal elisme¬
rést és megbecsülést szereztek, és tudásukat széles körben számon tartják."
A múlt , hiteles" történetei sem nélkülözték azonban a mesék tartalmi és
formai elemeit, valamint a , magas kultúra" hatása is kimutatható. A honfog¬
lalást idéző tarcali mondák — Dobos Ilona szerint — a Millennium idején iro¬
dalmi közvetítéssel kerültek a néphagyományba, és a lokális önazonosságot
erösitettek.°® Könyves Kálmánról a helyiek az értelmiségtől: a tanítótól, a pap¬
tól és a jegyzőtől hallottak, és nyomban a település történetébe illesztették (el
vótak hatalmasodva a boszorkányok, Könyves Kálmán harcolt ellenük", , a na¬
gyon öregek még ismerhették ", , itt mellettünk lakott, itt tartotta az országgyű¬
lést"). Az etnográfus maga is próbálta alakítani a tarcaliak ismereteit: felvilá¬
gosította őket arról, hogy Kossuth sohasem járt a faluban, igaz, ez ellen min¬
denki tiltakozott. (, Erre járt, kihirdette, hogy a haza milyen veszélyben van,
hát kéri a népet, hogy álljon be a honvédséghez. Be is álltak önként akkor igen
sokan.”)%°
A következő évtizedekben és a rendszerváltás után sem változott meg
a hazai etnográfia ambíciója, hogy a történeti évfordulók ünnepléséhez a nép¬
hagyományok gyűjtésével méltóképpen hozzájáruljon. 1995-ben, a honfogla¬
lás millecentenáriumán a Magyar Néprajzi Társaság történeti mondák , minél
szélesebb körű" gyűjtésére írt ki pályázatot ifjúsági és felnőtt kategóriában,
ami a Kárpát-medencei magyarság szellemi összetartozásának erősítése cél¬
jából, hosszú idő után először, a határokon túli területekre is kiterjedt.°”
A várakozások azonban nem igazolódtak. A szerkesztő a , különösen szép,
epikus" mondák és a , tematikailag, motivikailag érdekesebb" memoratok
közlésére törekedett, ezzel szemben azt tapasztalta, hogy napjainkban egyre
nehezebb , mondává érett szövegeket gyüjteni”, a74 palyamunkäböl 34 tartal¬
63 Dobos I. 1964. 210.
64 Dobos I. 1971. 10, 128-130.
55 Hasonló szerepe volt akommemorációnak is. A 19. század végi ásatások során , megtalált"
Tarcal vezér sírjának a helyén 1935-ben emlékoszlopot állítottak fel. Dobos I. 1971. 59.
636 Dobos I. 1971. 62-63, 134-135, 147, 152-153, Dobos I. 1986. 152.
67 Landgraf I. 1998. 45.