OCR
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 221 lított , kelet-európai parasztság történetében mély belső gazdasági és társadalmi egyezések" ismerhetőek fel, ami például a Habsburg Monarchiával szembeni közös harcokból ered (ez az összehasonlító folklórkutatásokat is ösztönzi). Ortutay tehát a paraszti kultúrát az új kulturális értékrendszer leglényegesebb elemévé avatja, és ez teszi lehetővé számára, hogy Magyarországot - a történészeket megelőzően"? — Kelet-Európa ne csupán földrajzi és politikai, hanem szimbolikus terében helyezze el. Az 1950-es és az 1960-as években folytatódó történeti néphagyományok gyűjtését a , nép" történeti tudatának igazolása ösztönözte, mely a függetlenségi és az osztályszemléletet egyesíti. Elég csupán a kutatások tematikáját felsorolni: a Bocskai-, valamint a népi mozgalommal kezdődő Rákóczi-szabadságharc (utóbbi állandó , gyújtópontja" a 18-19. századi , nemzeti és szociális mozgalmaknak"), a török elleni küzdelmek, köztük a szigetvári , diadal", a huszita emlékek és a Dózsa-féle , forradalom" — mindez alkalmas volt az említett ideológia érvényesítésére. Nem szűnt meg a tudományos gyűjtések a lakosságot mozgósító kampányjellege sem, ami a népművelés propagandájára és a lokális hagyományok , ápolására" (vagy megteremtésére) egyaránt alkalmas lehetett. 1961-ben és 1962-ben például Szabolcs-Szatmár megye 154 településén több száz általános és középiskolai diák gyűjtötte kérdőívek segítségével a Rákóczi-szabadságharc szájhagyományát (nemritkán az unokák jegyezték fel a nagyszülők elbeszéléseit), valamint az , emlékezeti helyeket"? aminek a tudományos feldolgozása az , orális történelemről" tájékoztatott. A nemzedékről nemzedékre öröklődő hagyományt - mondja Ferenczi Imre — nem csupán a szóbeliség vagy az egymást követő generációk műveltsége, hanem a 19. szá@ Ortutay Gy. 1981. 225, 233-234. 627 Pach Zs. P. 1963. 68 Az egyik gulácsi tanuló arról számolt be, hogy , édesapámat az emlékművön levő turulmadár és az 1934-ben rendezett emlékünnepély emlékezteti Rákóczira. Visszaemlékezik a Tiszaújlakon rendezett felvonulásra, ahol kékszínű, zsinóros Rákóczi-ruhában és Rákóczi jelvénnyel, a kékszínű lobogóval vonultak. Tízezer ember jelenlétében a Rákóczi indulóval kezdődő és végződő ünnepély volt. Rákóczi öltönye Tiszaújlakon a városházán még a mai napig is megtalálható. Fábián József újlaki hentes Rákóczi-öltözetben jelent meg. A ló, amelyen ült, gyönyörű almásderes, Rákóczi lovára emlékeztette vissza a lakosságot." A vállaji tanácselnök arról tájékoztat, hogy az , iskolánk igen régi épület. Feltételezhető, hogy a Rákóczi javadalomhoz tartozott, és szállásul szolgált a nagykárolyi út mentén. Ennek emlékére, valamint a nemes történelmi hagyomány ápolása céljából úttörőcsapatunkkal együtt felvehette II. Rákóczi Ferenc nevét... Közóhajra a tsz-ünk is II. Rákóczi Ferencnevét viseli, mint sok más tsz. Még 1959-ben lerajzoltam, mint hadvezért, Rákóczit, mondva, »na ha a falu belép a tsz-be, ki is faragom.« De ez elmaradt, ugyanis egyes járásiak azt mondogatják, »mit akartok ezzel a Räköczi kultusszal?«” Ferenczi I.-Molnär M. 1972. 286-287, 293.