Page 222 [222]
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 221
lított , kelet-európai parasztság történetében mély belső gazdasági és társadal¬
mi egyezések" ismerhetőek fel, ami például a Habsburg Monarchiával szem¬
beni közös harcokból ered (ez az összehasonlító folklórkutatásokat is
ösztönzi). Ortutay tehát a paraszti kultúrát az új kulturális értékrendszer
leglényegesebb elemévé avatja, és ez teszi lehetővé számára, hogy Magyaror¬
szágot - a történészeket megelőzően"? — Kelet-Európa ne csupán földrajzi és
politikai, hanem szimbolikus terében helyezze el.
Az 1950-es és az 1960-as években folytatódó történeti néphagyományok
gyűjtését a , nép" történeti tudatának igazolása ösztönözte, mely a független¬
ségi és az osztályszemléletet egyesíti. Elég csupán a kutatások tematikáját fel¬
sorolni: a Bocskai-, valamint a népi mozgalommal kezdődő Rákóczi-szabad¬
ságharc (utóbbi állandó , gyújtópontja" a 18-19. századi , nemzeti és szociális
mozgalmaknak"), a török elleni küzdelmek, köztük a szigetvári , diadal", a hu¬
szita emlékek és a Dózsa-féle , forradalom" — mindez alkalmas volt az említett
ideológia érvényesítésére. Nem szűnt meg a tudományos gyűjtések a lakossá¬
got mozgósító kampányjellege sem, ami a népművelés propagandájára és a lo¬
kális hagyományok , ápolására" (vagy megteremtésére) egyaránt alkalmas
lehetett. 1961-ben és 1962-ben például Szabolcs-Szatmár megye 154 településén
több száz általános és középiskolai diák gyűjtötte kérdőívek segítségével a Rá¬
kóczi-szabadságharc szájhagyományát (nemritkán az unokák jegyezték fel
a nagyszülők elbeszéléseit), valamint az , emlékezeti helyeket"? aminek a tu¬
dományos feldolgozása az , orális történelemről" tájékoztatott. A nemzedékről
nemzedékre öröklődő hagyományt - mondja Ferenczi Imre — nem csupán
a szóbeliség vagy az egymást követő generációk műveltsége, hanem a 19. szá¬
@ Ortutay Gy. 1981. 225, 233-234.
627 Pach Zs. P. 1963.
68 Az egyik gulácsi tanuló arról számolt be, hogy , édesapámat az emlékművön levő turul¬
madár és az 1934-ben rendezett emlékünnepély emlékezteti Rákóczira. Visszaemlékezik
a Tiszaújlakon rendezett felvonulásra, ahol kékszínű, zsinóros Rákóczi-ruhában és Rákó¬
czi jelvénnyel, a kékszínű lobogóval vonultak. Tízezer ember jelenlétében a Rákóczi indu¬
lóval kezdődő és végződő ünnepély volt. Rákóczi öltönye Tiszaújlakon a városházán még
a mai napig is megtalálható. Fábián József újlaki hentes Rákóczi-öltözetben jelent meg.
A ló, amelyen ült, gyönyörű almásderes, Rákóczi lovára emlékeztette vissza a lakosságot."
A vállaji tanácselnök arról tájékoztat, hogy az , iskolánk igen régi épület. Feltételezhető,
hogy a Rákóczi javadalomhoz tartozott, és szállásul szolgált a nagykárolyi út mentén.
Ennek emlékére, valamint a nemes történelmi hagyomány ápolása céljából úttörőcsapa¬
tunkkal együtt felvehette II. Rákóczi Ferenc nevét... Közóhajra a tsz-ünk is II. Rákóczi
Ferencnevét viseli, mint sok más tsz. Még 1959-ben lerajzoltam, mint hadvezért, Rákóczit,
mondva, »na ha a falu belép a tsz-be, ki is faragom.« De ez elmaradt, ugyanis egyes járá¬
siak azt mondogatják, »mit akartok ezzel a Räköczi kultusszal?«” Ferenczi I.-Molnär M.
1972. 286-287, 293.