Seite 214 [214]
A mindennapok emlékezete a paraszti társadalomban " 213
kk
A mindennapok kutatása argumentációt kínált a modernizáció és a globali¬
záció elméletét ért bírálatokhoz, és annak bizonyítása, hogy a múlt hagyomá¬
nyai és kultúrája a köznapiság szférájában él tovább, részint a sokféle moder¬
nitás népszerűvé váló gondolatát erősítette, részint a történelem folytonossá¬
gának képzetét ásta alá."
Megragadható ebből valami a szereplők tapasztalati világában és emléke¬
zetében? A széki Kocsis Rózsi memoárjában a viselet, ami a közösségi tradí¬
ciók, eszmények és értékek vizuális reprezentációja, valamint az ezzel szakító,
a kulturális kánont fenyegető s az egyéni döntéseknek és ízlésnek teret enge¬
dő városi öltözet egymással szembeállítva, generációs konfliktusként jelenik
meg. A sármelléki és a szakályi asszonyok elbeszéléseiben a viselet egy-egy
elemében, lassan változik, a tradíció mégis folyton megújul, ami a divat köve¬
tésének, a , korral haladás" élményének minősül. A nagykorpádi adatközlő és
önkéntes gyűjtő viszont a , modernizáció" külső nézőpontjával azonosul, és a
polgárosodás kulturális kódjat használja: a tiszta és rendes öltözködés, a ,,csi¬
nos" megjelenés és az illő viselkedés a számára idegen és meghaladott , régi
parasztok" világától távolítja el." A kiskunhalasi gazda, Csonka Mihály me¬
moárjának idézett részletében az étkezés jelöli ki az , igazi magyar paraszt"
kulturális habitusát, és az emlékezés gesztusa az 1950-es években az életvilág
fenntartásának az eszköze, s talán a , hétköznapi ellenállás" része." De az el¬
beszélések arra is felhívták a figyelmet, hogy a szóbeli kultúrában a minden¬
napok emlékezete gyakran az eljátszás (a színrevitel) formáját kapta meg."
A dramatikus játékokat és a maszkos szokásokat kutató etnográfusok a
motívumok pontos rögzítésére, és ez alapján az európai és a Kárpát-medencei
párhuzamok, az interetnikus kapcsolatok, valamint az ősi kultuszokkal való
összefüggések feltárására törekedtek (az állatmaszkos játékok hátterében pél¬
dául , a régi termékenységi rítusok emléke lappang").
595 Harootunian, H. 2000. 15, 111.
54 A narratívákban különböző fogyasztói magatartások figyelhetőek meg. A saját készítésű
ruha, a háziszőttes vagy a dísztányérok felhalmozása az önazonosságot erősíti, más eset¬
ben a , paraszti" ízléskánon cifrasága a , jó óccsóság" praktikumával egészül ki, és láttunk
példát a napi tevékenységektől elkülönülő, a fogyasztói öntudatosságra utaló vásárlások¬
ra is.
55 Csonka Mihályt kulákká nyilvánították, és 75 holdas birtokából 55 holdat elvettek. Készü¬
lő pályamunkáit a kiskunhalasi múzeum igazgatója , cenzúrázta", és hosszú fejezeteket
kihúzott belőlük. Romsics I. (szerk.) 2009. 314.
596 Connerton, P. 1989. 76.
597 Ujváry Z. 1997. 248.