Page 175 [175]
174 e Eltűnt falusi világok
rendeli alá életformáját, közben házat vesz (,,a szép ház megvót"), és a társa¬
dalmi kapcsolatai is átalakulnak. Gyenizse Lajos, a halasi nagygazda, a csa¬
ládi hierarchiában élte meg a felemelkedést, melynek utolsó szakasza az ön¬
állóság, és a családi kötelékek a legfontosabbak. Köteles József huszonhárom
évesen megválakozik, ezután a család orientáló, kényszereket vagy lehetősé¬
geket jelentő szerepe megszűnik. Mobilitása a település társadalmi terében
zajlik, és asummás- és a cselédmunka után, önerőből, falusi ,,self-made man¬
ként" lesz a , maga gazdája." Ez határozza meg önazonosságát, és ezért tagad¬
ja a fiatalkori, kényszerűen vállalt bérmunkát (, én soha életembe nem vótam
se szóga, se summás").
A történeti irodalom a 19-20. századi birtokaprózódást az osztott örökösö¬
déssel indokolta, hogy a családokkal és az örökösökkel valójában mi történt,
arra a birtok- és az üzemstatisztikák nem adhattak választ. Mit mondtak erről
az egykori szereplők, hogyan értelmezték a deklasszálódás folyamatát? A kö¬
vetkező interjúkat Szabó László 1976-ban a már megismert Ipoly menti falvak¬
ban, Vámosmikolán és Kemencén készítette.
, Itt is volt, akinek 30 hold földje volt, oszt elpusztult, aztán elment cselédnek. Ezek
a Szabók, akiket említettem, az egyik sarjadéka. Vadászott, ivott, menyecskézett.
Végeredményben abból élt, hogy az édesapja az ő gyerekeire hagyott három hold
földet, minden gyereknek. Vadászott. A vadászbérletet vette ki, oszt ebbe belesült.
Meg hát könnyen éltek. Ő is itt vót éjjeliőr. Most halt meg a napokban. Szabó Péter.
Itt vót egy másik, Szabó Jani. Az meg rettentően szép lovakat szeretett mindig venni,
de csak kőcsön pénzen. Aztán a szép lovak eltűntek, a fia panaszkodott, hogy mikor
meghalt, annyi adóságot hagytak neki, hogy kénytelen volt a tszcs-be beállni és
a birtokot átadni. Annak is volt vagy 40 holdja. De hát el volt adósodva: ha nem
gyün a tszcs, hát már tönkre is megy. Én is összevesztem vele egyszer: — Te beszélsz,
te ganaj? Oszt annyi az adósságod, hogy ha ki akarod fizetni, szegényebb leszel,
mint én vagyok. Hát igen. A régiekben nagyon sok van itten olyan. Ha a falu végén
elkezdjük, 1-2-3-4 ház áll mindenütt, mindenütt 40-50 hold föld volt, de mint
napszámosemberek haltak meg... A lumpolás végett. Pláne a régi világban. A régi
világban nem dolgozott, hát miből éljen. Minél lumpabb volt a gazda, annál több
volt a gyerek. A család nagy és tartani meg nem bírta, ki suszternek, ki meg inasnak,
ki hova üldözte a gyerekeit. Inkább elmentek: ki Pestre, ki inasnak. Az én apám
testvéreinek egynek sincs földje, mind eladogatta már. Meg ezek a Sziszek. Ezeknek
volt nagyon sok földjük. Utoljára úgy volt, hogy ketten laktak egy ilyen szobába,
amilyen ez. Mind a kettő teli gyerekkel. . .
Az én öregapámnak vót hat gyermeke, abba vót négy férfi. Kettő együtt vót,
a másik, a legfiatalabb elment szógálnyi. Pedig vót neki vagy 30 hold főggye. Hát
akkor nem dógoztak olyan jól a népek. Őneki is hat gyereke vót. Négy fiú és két