Page 166 [166]
A társadalmi mobilitás emlékezete e 165
vállalt napszámos vagy ipari munka lehet elismert erőfeszítés, ha azt a föld¬
szerzés motiválta és visszatérés követte, valamint , lezüllés", amennyiben a vá¬
rosba telepedéssel zárult le (, hiába, csak pesti csavargó lett a fiam"). A hely¬
zetváltoztatás és a fixáció falusi tapasztalatait tehát az egész életút és az egy¬
másra ható családi, közösségi és a társadalmi csoportnormák alakították ki."
A szociológia az 1960-as és az 1970-es években a hazai társadalom 1945
utáni strukturális átalakulására koncentrált, egy-egy szerző azonban az előz¬
ményeket is vizsgálta. Andorka Rudolf az 1930-as népszámlálást és a Főváro¬
si Statisztikai Hivatal 1920-as évek végi adatgyűjtését használta fel az interge¬
nerációs mobilitás kutatására, a , mezőgazdasági réteg" azonban, mint előde¬
inek, számára is módszertani problémát okozott, mivel a nagy-, közép-, kis- és
törpebirtokosokat, valamint a napszámosokat és a cselédeket nem tudta meg¬
különböztetni, és az , ide tartozók többsége egyszerűen földművesnek mond¬
ta az apját." Andorka a mezőgazdaságban dolgozókat (a , bomló rend" társa¬
dalomtudományos változataként) , nagy tartaléknak" nevezi, mely ,,a fiainak
egy részét más rétegbe kibocsátva, az egész mobilitási folyamat alapját alkot¬
ja." A parasztfiúk , mezőgazdaságból való kilépési esélye 1930-ban mégis sok¬
kal kisebb", mint az 1960-as években, és az agráriumból az ipari munkásságba
skerülő utakon", a napszámosokon és a kisiparosokon keresztül lehet eljutni."
A szociológus tehát nemcsak a társadalmi rétegeket, hanem a foglalkozásvál¬
tással azonosított mobilitás irányát is előzetesen adottnak és elrendeltnek te¬
kinti.
Molnár Mária egyetlen település, Borsodgeszt II. világháború utáni társa¬
dalmi átrétegződését vizsgálta. Ő az egymással nehezen összevethető 1945
előtti és a téeszesítés utáni foglalkozási csoportokon kívül, a migrációt, vala¬
mint a családtípusok és az életmód változását is figyelembe vette, amihez sta¬
tisztikai adatokat, illetve örökölt tipológiákat használt fel (például nagy- és
kiscsaládok). A társadalmi folyamatok vagy a , felfelé mobilitás" akkor válik
észlelhetővé, amikor egy-egy életpálya részletét mutatja be: az 1920-as évek¬
ben földnélküli cseléd, 1929-től csordás és éjjeliőr R.N.K. 1945-ben három hold
földet kap, ezáltal a kisgazdák közé , emelkedik". Majd feles műveléstis vállal,
és az 1959-es téeszesítésig megduplázza birtokát."§
Molnár Mária az 1980-as években a két világháború közötti paraszti mo¬
bilitás egyik legvitatottabb és inkább csak a korabeli közéleti és politikai dis¬
46 Fél E.-Hofer T. 2010. 259-284.
#7 A kutatókat hosszú ideig megosztotta, hogy ez föl- vagy lefelé irányú mozgásnak tekint¬
hető-e, Andorka Rudolf a , főirányú mobilitás" kifejezést használja. Andorka R. 1971.
1024-1034.
468 Molnar M. 1986.