Oldal 144 [144]
A rétegződés emlékezete e 143
Azt is megfigyelhetjük, hogy a családi és a lokális történet összefonódik,
és három nemzedékre terjed." Az elbeszélt múltat az egyes generációk, vala¬
mint a tagosítás (komesztálás) és a , zsellérföldek" elkülönítése tagolja"? ami
az egyén, illetve a család helyzetét fixálja (zsellér). Ez az identifikációban is
tetten érhető. A , mi-érzés" (szegényebb osztály) átalakul a határozottabb
,én-identitássá", amelyben már az öröklés, pontosabban az örökölhető javak
hiánya és az önerőből való boldogulás kényszere is szerepet játszik. (, Az én
apám, mikor megnősült, az apja adott egy fél kenyeret, egy bögre zsírt: Nesze
fiam, ez elég lesz neked egy hétre. A következőre meg keress. Szegény zsellér
fia volt.") Ezzel szemben a , jobbágyokat" olyan családokkal azonosítja (az
„elült” jelzö talan a törzsökössegükre utal), akik a szabad birtokforgalom idö¬
szakában vásárlásokkal, méghozzá a tönkrement, adósággal sújtott ingatlanok
megszerzésével gyarapították földjüket.
A tiszaigari munkaközösség egy másik tagja, Katona Imre a falu epikus
hagyományait gyűjtötte, amiből a jobbágy-földesúri viszony az előzőtől eltérő
reprezentációját, illetve elbeszélésmódjait ismerhetjük meg:
Vót hajdúi az uraságnak. Akkor ezeket elvitték a kastély udvarára." Ott aztán
a többiek szeme láttára megbotozták, hogy tanuljanak, űk ne essenek olyan vétekbe. . .
Szíkyék mikor renoválták ezt a kastélyt, az izébe, a kandalló kéményibe olyan nagy
bótozat vót odabent. Aztán ott tanátak csontvázakat. Állítólag jobbágyok vótak
elpusztítva, felkötötték a füstre, ott pusztút el a füstön... Panaszra mentek a job¬
bágyok, meghallgatták az urak, de többet az nem ment el onnan... Állítólag ottan
annak itt a Hót-Tiszaparton vót a kastélya, de sose készült el teljesen." Ha a cse¬
lédség vagy a jobbágyok panaszra mentek ebbe a téglakastélyba, ami a Hót-Tisza¬
parton vót, ott vót olyan csapóajtó a küszöb alatt. Mikor az irodára hívatták a pa¬
rasztot, belépett, az ajtó becsapódott utána, és ott lent a kaszagép összevagdosta
darabokra. És abba az aknába a Hót-Tisza vize be vót eresztve. Onnan ment ki
a Tiszára a hulla északnak... A feleségüket, lányukat felhajtották, mikor ilyen
összegyövetelek, mulatságok vótak az uraknál, és meztelenül táncoltatták űket az
urak, mikor már berúgtak."
"1 Tiszaigar kutatói a történeti források alapján kiderítették, hogy Görbe István az 1810-es
években 1/4 telekkel (7 és fél köblös földdel) rendelkezett, amit 1816-ban az egyik birtokos,
Dabsy Dániel foglalt el. Görbe ezután válhatott Széky taksásává. Kardos L. 1997. 63.
42 Ez 1860 körül zajlott.
#3 Az engedetlen jobbágyokat. (Katona Imre megjegyzése.)
#14 Józsa György nemesnek. (Katona Imre megjegyzése.)
45 Emődi István (sz. 1891.) Néprajzi Múzeum, EA 4094-4097, Katona I. 1950. 76-80.