Oldal 143 [143]
142 e Eltűnt falusi világok
zésével, a jobbágyok és a zsellérek csoportját rögzíti. Az előbbiek, akik
a háztulajdon (a , kémény") után adót fizettek, részesültek a felosztott földek¬
ben.
A Szolnok megyei Tiszaigar téeszfalu tervszert és , erősütemű" kutatása
a szocializmus , falusi építését" kívánta támogatni, a gyűjtők figyelme azon¬
ban a lokális múltra is kiterjedt. Az interjút Kresz Mária 1949-ben készítette,
amelyben az 1860-as évekig fennmaradó taksás bérlet elevenedik meg.
, Azelőtt itten taksáltak az uraknak. A nagyanyámtól hallottam. Pedig az én nagya¬
nyamnak az apja, Görbe István, a Székynek volt a taksása. És amiért taksáltak az
uraságnál, 15 hold földet kaptak. Este idejöttek az uraságtól, hogy holnap reggel
menni kell nekik munkába. Ha nem mentek egy héten kétszer vagy háromszor, akkor
avval azt mondták nekik, hogy elveszik tőlük a földet, amiért taksáltak. Tehát kény¬
telen vót a szegényebb osztály az uraságnak a szavára hallgatni.
Amikor ők taksáltak Székynél, ők voltak testvérek négyen, mind a négyen lányok
voltak, aztán ők jártak be az urasághoz taksálni. A taksálás a komesztálásig tartott.
Minden zsellérnek volt egy háza, és a ház után kapott egy páskumot, ami megfelel
egy kataszteri holdnak. Ezek voltak a zsellérföldek, amit úgy nevezünk, hogy páskum.
A jobbágyok olyan elült családok voltak, megvettek egy nagy darab földet, mindig
olyat, amin bankadóság volt, és a múlt háború után egy palytából kifizették. Ma¬
kónak az első világháború után annyi adóssága volt, hogy csak libegett, mint vízen
a buborék. És mind kifizette az első világháború után... Az én apám, mikor meg¬
nősült, az apja adott egy fél kenyeret, egy bögre zsírt: Nesze fiam, ez elég lesz neked
egy hétre. A következőre meg keress. Szegény zsellér fia volt."
Az elbeszélés fő motívuma az urasághoz fűződő viszony, ami több generáci¬
ón keresztül, és az emlékező életében is fennmarad." Az egyéni tapasztalatok
összegződnek családi hagyománnyá (,,a nagyanyámtól hallottam"), melyben
a nagybirtokos Széky család a respektált hatalom folytonosságának szimbó¬
luma lesz." A munkaviszonyt a személyes alárendeltség jellemzi (, Székynek
volt a taksása"), a művelésre kapott föld kényszerekkel jár, és kötelező maga¬
tartásformákat követel meg (ezek a nyelvhasználatban is kifejeződnek: , menni
kell nekik a munkába" , kénytelen vót az uraság szavára hallgatni"). De a mun¬
kaviszony nemcsak a család státusát határozza meg, hanem az osztályozás,
a csoportképzés alapjává válik (, uraság" — , szegényebb osztály").
15 Szabó Pál. Néprajzi Múzeum, EA 4107/A.
19 Aztis tőle tudjuk, hogy Széky Péter cselédje (kocsisa) volt.
“0 Vö. Thompson, F. 1963. 345.